Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
Források és irodalom
tudósokról is jelentek meg monográfiák. így Zoltvány I.: Guzmics Izidor életrajza. Budapest, 1884; uő bevezetéssel ellátva 3 kötetben kiadta Czuczor Gergely összes költői műveit (Budapest, 1899); Acsay X. F.: Rónay Jácint élete (Győr, 1908); Ferenczy V.: Jedlik Ányos élete és alkotásai. (Győri bencés gimn. értesítője 1936—9); Bánk J. : Serédi mint jogtudós. (Vigilia, 1958, 87—92, 144—8). Csóka J. L.: Justinian Serédi. PAX. Review of the Benedictines of Prinknash. 1962. 74—81. Korunk életének értékes forrásai a folyamatos per jeli naplókon s a különféle konventi, káptalani, gazdasági jegyzőkönyveken kívül a kiválóbb, nagyobb szerepet játszó egyének önéletrajzai, naplói és följegyzései. Guzmics Izidor 1830-ból való országgyűlési naplóját Vaszary K. adta ki (Győr, 1885), bakonybéli apátsági naplóját Sörös P. (Irodalomtörténeti Közlemények 1903). Czinár Mór 1832-től 1871-ig vezetett Diarium-a, Kruesz Krizosztom önéletrajza, Haudek Ágoston naplója az Anselmianum első éveiről s az abbas primasi állás szervezésével kapcsolatos római apáti kongresszus — melynek titkára volt — jegyzőkönyvtervezete, Serédi Jusztiniánnak a Codex Juris Canonici és a Fontes készítésénél alkalmazott irodalmi apparátusa, levelei és egyéb iratai, Sörös Pongrác önéletrajza, mely főleg a monumentális rendtörténet létrejövéséhez fontos forrás — a pannonhalmi kézirattárban találhatók. Rónay J. 8 kötet naplót írt s ezekből állította össze „Naplótöredék. 70 év reményei és csalódásai" c. emlékiratát, mely nyomtatásban csupán 10 példányban jelent meg. Nagyobb, művészi szempontból jelentős építkezések e korszakban inkább csak Pannonhalmán folytak: Rendt VI. (B. 5—34); a Storno-féle restaurálásról Levárdy F. írt i. h. A dél- és északamerikai magyar bencés építkezésről és fejlődésről — fizikai és erkölcsi értelemben egyaránt — még inkább csak iskolai értesítők s kéziratos adatok — levelek, tervek, beszámolók — állnak rendelkezésre. -940