Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Források és irodalom

natkozó folytatását: Scriptores O. S. B. 1750—1880. Vindobonae, 1881, német területeken A. Lindner: Die Schriftsteller und die Wissenschaft und Kunst verdienten Mitglieder des Benediktinerordens. A német bencések pasztorációjáról Kirsch IV/1. 53—4, a dalmát apátságokról Ostojič i. m. Az angol kongregáció létesítésére v. ö. Molitor 1. 358—63, a douaii egyetem szerepére Irsay i. m. 1. 357, az angolok számára Nyugat-Európában létesített szemináriumokra Mihályfi 145—7, Bakerre Schmitz VI. 306—8. A barokk építészetről írt Gerő L.: Építészeti stílusok 78—93; a maurinus, a német, az osztrák és a svájci bencés építményekről Eschapasse 58—64, 188—210, Schmitz VI. 30—51. A barokk, főleg a német egyházi zenéről s abban a bencések szerepéről Ursprung 218—27, 234—8, 242, 253—8. A bencések Jézus-szíve tiszteletéről Berlière írt i. művében. Az aufklärizmus kialakulására 1. Kecskés, a fölvilágosodás és a hittudomány kapcsolatára Grabmann i. művét, jogi és egyházjogi vonatkozásokra H. Voltelini: Die naturrechtliche Lehren und Reformen des XVIII. Jhs. HZ 105. 65—104, G. Holzknecht: Ursprung und Herkunft der Reformideen Kaiser Josefs II. auf kirchlichem Gebiet. Forschungen zur inneren Geschichte Österreichs. 1914. Rautenstrauch braunaui apátra 1. Hock—

Bidermann: Der österreichische Staatsrat 1760—1848. Wien, 1879. 455; Van Swieten-féle jellemzése a bécsi közoktatásügyi minisztérium levéltára, Studienhofkommission, Fase. 1. 1785 Z 251. A jozefinizmus papneveléséről Mihályfi 253—76. A XVII—XVIII. sz. belső egyházi küzdelmeiről Zolnai B.: A janzenizmus európai útja. Minerva. 1933. 178—218, a jezsuiták és Pascal ellentétéről W. Nigg; Geheimniss der Mönche 405—8, a francia bencések janzenismusáról Schmitz IV. 43—50. Morosini és Pujati fölfogásáról A. Gemelli—Takács I.: Franciskánizmus. Budapest, 1933, 226—29. A Commission des Réguliers működéséről Schmitz, IV. 69—74. A francia forradalom hatásáról és a bencés szerzetesség pusztulásáról Fr. Rousseau: Moines Bénédictins martyrs et confesseurs de la foi pendant la Revolution. PAX 23. és Schmitz IV. 75—83. Napóleon egyházpolitikájáról és a német szekularizációról Kirsch IV/2. (L. A. Veit: Die Kirche im Zeittalter des Individualismus. Im Zeichen des herrschenden Individualismus 1800 bis zur Gegenwart. 1933.) 4—22. Magyarország egyházi és politikai, anyagi és szellemi kulturális helyzetét főleg Szekfű műve (Hóman III—IV. köt.) és Magyarország története. II. (1962) nyomán vázoltam. De tekintetbe vettem Hermann E. kéziratos magyar egyháztörténeti munkáját, Vanyó T.: Püspöki jelentések a magyar szentkorona országainak egyházmegyéiről 1600—1850 (Pannonhalma, 1933), Csapodi Cs.: A magyar barokk (Budapest, 1942.) -936