Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Források és irodalom

Kardos T. A magyar humanizmus 298—305 és Gerézdi R. Nagyszombati Márton. Irodalomtört. Közlemények. 1958. 119—39. A magyarok és a többi hazai népelemek száma és aránya tekintetében 1. Mályusz E.: A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt.. Domanovszky II. 120—4., Magyarország története II. (1962) 272—274. VIII. Fejezet A barokk kor egyházi és kulturális viszonyait főleg Schnürer BZ alapján jellemeztük. A trienti zsinatra L. Pastor VII. kötetét használtuk. Sok tanulságot merítettünk Kirsch IV/1. kötetéből: L. A. Veit: Die Kirche im Zeitalter des Individualismus. 1648—1800. Freibung i. Br. 1931, Gerschichte der Kirche III.: Reformation und Gegenreformation, 1965 és Lortz i. művéből. Az 1600 körüli liturgikus és egyházzenei reformra 1. Ursprung 196—9; a hittudomány új irányaira 1. Grabmann i. m. A bencés kongregációk kialakulását Molitor ismertette: a vannista és a maurinus I. 363—77, a clunyi II. 328—47. A maurinus kongregáció történetének Marténe-féle előadását Charvin adta ki 9 kötetben (Ligugé, 1928—43.): Histoire de la congregation de St Maur. Tarrisse modern életrajzát Fr. Rousseau írta meg a PAX-sorozat 15, Mabillonét még Ruinart készítette el (PAX, 35.), újabban pedig G. Heer (St Gallen, 1938). A maurinusok vallás-erkölcsi életéről U. Berlière: Ľ ascese dans la congrégation bénédictine de St Maur (Revue liturgique et monastique, 1930—31; németül: Geist der Aszese bei der Maurinern. B. M. 1951, 31— 40, 201—10); tudományos és irodalmi működésére 1. Schmitz V. 266—78, Butler 455—6, Heimbucher I. 235—41. Mabillon Traité des études monastiques művének latin fordítását (Velence, 1705) használtuk. A német kongregáció-alapításokra 1. ugyancsak Molitor művét: a Benalli-féle kísérlet II. 37—111, az 1631. évi egyetemes kongregáció előkészítése uo. 240—320. Az 1629. évi Restitutióról M. Ritter: Der Ursprung des Restitutionsediktes. Hz 76. (1895) 62—102, a jezsuiták bencésellenes törekvéseiről P. Volk: Ein Säkularisationsplan sämtlicher deutscher Benediktinerklöster zu Anfang des XVII. Jhs. StM 1929, 146— 56. A salzburgi egyetem jellegéről Ir say I. 356, szervezetéről Molitor I. 382—4, munkásságáról Schmitz V. 132—3. Mickelbeck és Desing s általában a bajor bencés történetírókra 1. A. Kraus: Benediktinische Geschichtsschreibung in neuzeitlichen Bayern. StM 1969. 205—29. Gerbert Márton és írótársai Schmitz passim. Bucelin Gáspárról Weingarten 900 éves jubileumára Festschrift, 1956. 370—400. V. ö. még W. A. Mühl: Die Aufklärung an der Universität Fulda. Fulda, 1961. A bencések irodalmi működésére 1. M. Ziegelbauer—

O. Legipontanus: História rei litterariae O. S. B. I—

IV. s ennek a Habsburg-monarchia területére vo-935