Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Források és irodalom

manizmus kora. Budapest, 1955) és Horváth J. A magyar irodalmi műveltség megoszlása (Magyar humanizmus) c. műve, egyházpolitikai jellegzetességeit Fraknói i. munkái, Gállá F.: Mátyás király és a Szentszék (Lukinich I. szerk. Mátyás-Emlékkönyv I—II. Budapest, 1940; I. 95—170) és Kardos T.: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában (Száz 1950. 121—77) c. munkák alapján vázoltuk. Vallási vonatkozásokra 1. Pásztor L.: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. A bencés adatok túlnyomó részét a Rendt egyes — főleg a többek által írt III. és a Sörös-készítette XII/B kötetből merítettük, de fölhasználtuk az előző fejezetekben idézett apátsági monográfiákat is. Egyes részletkérdések tekintetében: a konstanzi zsinat bíborosainak a magyar kir. kegyúri jogra vonatkozó nyilatkozatát ismertette Mályusz E. : A konstanzi zsinat és a magy. főkegyúri jog. Budapesti Szemle 1943, 65—71; vö. még A. Csizmadia: Die Auswirkungen der Bulle von Konstanz auf die Entwickelung des Oberpatronatsrecht. Budapest, 1960. Az Albeniekre vö.'Mályusz II. 802, 1782, 3562, 7850, továbbá Fraknói: A kir. kegyúri jog 516—21 s Rendt III. 437. Ugyancsak Mályusz szólt II. 8100, 7812 a pannonhalmi lengyel várnagyról s a hóhérról; uo. 7914, 7851, 7850 Buondelmonte János és Bolognai Miklós olasz, (Albeni) János német apátságáról; 80—1 Ruszkai Dobó István bencésről. Mátyás és Ferrante nápolyi király pápaellenes zsinati tervéről: Kardos T. A huszita mozgalmak 164, 166, Zárai Antal püspökségével kapcsolatos bonyodalmakról Fraknói: Magyarország és a Szentszék II. 227—9. A festő „madocsai apát" kilétére vö. még Balogh J.: A madocsai apát, a királyi könyvek miniatora. Henszelmann-Lapok 1927; Hof mann E.: A régi magyar bibliofilek. Budapest, 1929. Galeotti közlését a magvar püspökségek és Pannonhalma anyagi helyzetéről Kardos T.: A huszita mozgalmak 160. A vagans-mozgalmakról uő: Deákműveltség i. h. 471. A római zarándoklatokra és a Szentlélek-Társulatra vö. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia 1/5. Budapest, 1889. és Pásztor L. i. m. 119—22. Uő írt az egyes hazai búcsújáró helyekről uo. 134—9; a bátairól Kónyi M. i. m. Lénárd bátai apát „ordinis intra Hungáriám reformátor sive generális visitator"-ként szerepel Kovachich: Formulae sollemnes styli. XXV. Budapest, 1799. Művelődési és irodalmi viszonyainkról Zoltvány I.: A magyarországi bencés irodalom 1404-től 1534-ig. Rendt III. 302—67; az egyházmegyei zsinatok kulturális határozatai uo. 305. Magyarországi Miklós cassinói misekönyvéről Radó P. MKsz 1942, 364—7. A külföldi magyar származású kódexre 1. Magyar Nyelv 1924, 84—6; Horváth J.: A magy. irod. kezdetei 100—1. A kódexek pusztulására, azok könyvkötésre való fölhasználására 1. Teller Fr.: Magyarország középkori hangjelzett kódexei. Theologia. XI. (1944) 268—9 és Szigeti K.: A magy. középkor zenei em-933