Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Források és irodalom

395—555; a két testvér garamszentbenedeki deposituma uo. 487, a hiteles helyek száma 1351 után 462, Ottó kolozsmonostori apát működése 1368-ban 433. A többi bencés eset a Rendt megfelelő kötetében található. A zalavári konvent 1392, a zobori hiteles hely 1395. és 1397. évi oklevelei Mályusz I. 2378, 4072, 4093, 3298, 4709, 4776 sz. alatt szerepelnek. Leontin szőregi apátról Juhász K.: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. 26; a zobori konvent 1393. évi cantora és lectora Follajtár i. m. 40. Vö. még Miklósy Z.: Hiteles hely és iskola a középkorban. Levéltári Közlemények 1940—1. A zalavári konvent lelkipásztorkodása Rendt III. 175. A Szentvér kultuszáról R. Bauerreiss: Pie Jesu, Das Schmerzensmann-bild und sein Einfluss auf die mittelalterliche Frömmigkeit. München, 1931; R. Kriss: Die religiöse Volkskunde Altbayerns. Baden. 1933; Kónyi M.—

Holub J.—

Csalog J.—

Dercsényi D.: A bátai apátság és Krisztus-vére ereklyéje. Pécs, 1940. A garamszentbenedeki Szentvér-ereklyére 1. Haiczl K. i. m. 123—31; augusztus 8-i ünnepére Radó P.: Libri liturgici manu scripti bibliothecarum Hungáriáé. Budapest, 1947. 114. Bencés építkezések tekintetében a garamszentbenedekiről Haiczl i. m. 19—20, a Csanádiról Szt Gellért Nagyobb Legendája: SRH II. 506. A pannonhalmi gótikus építkezéseket Gyulaival (Rendt II. 226—30) szemben Levárdy F. nem Nagy Lajos, hanem Mátyás király korára helyezte (i. m.). A társadalmi, gazdasági és közigazgatási tekintetben az 1348—49. évi, Európa-szerte dühöngő pestisjárványról Szabó I. írt: Hnyatló jobbágyság a középkör végén. Száz 1938, 22—34. A kir. engedély nélkül történt apátsági birtokelidegenítések érvénytelenítése Mályusz II/l. 5338. A predialistákról 1. Szekfű Gy.: A serviensek és familiárisok. I. h. és Székely O.: Az egyházi nemesség. Bécsi Évkönyv. V. 28—52. Vö. még Holub J.: Zala megye története a középkorban. I.: A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929. A pankotai erődítésről Juhász K.: Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében. 71—2. A csatári biblia sorsára 1. Fejérpataky L. i. cikke 5—12. Szigfrid apát 1340. és 1345. évi avignoni működéséről Knauz N.: a Garam melletti szentbenedeki apátság. 72. A bencés apátságok annatáiról és tizedeiről Sörös P. írt Rendt II. 190—8. VII. Fejezet A reneszánsz közismertté vált képét J. Burckhardt szerkesztette meg Die Kultur der Renaissance in Italien c. művében (1860). Ezt több tekintetben módosították és tökéletesítették; így J. Huizinga a magyar fordításban is megjelent A renaissance problémája c. tanulmányában (H. válogatott tanulmányai, 59—145; az Erazmustól vett idézet 126) és 59* 931