Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

reste Itália, Nyugateurópa művészeti és régészeti gyűjteményeit. Ily módon képezte magát kora első magyar régészévé, aki szerkesztette az Archeológiai Közleményeket, megindította az Arch. Értesítőt, igazgatta a Nemzeti Múzeum régiségtárát s mint egyetemi tanár nevelte a jövő magyar régészeit. Élete vége felé, 1874-ben kivált a rend kötelékéből s mint világi pap, a váradi káptalan egyik irodalmi stallumának birtokosa halt meg. A természettudományok terén érdemes munkásságot fejtett ki Fászl István soproni tanár, aki gimnáziuma számára nagy, a Fertő vidékére jellegzetes madárgyűjteményt állított össze, és határozott meg ( 11900). Terlanday Emil a magyar jégbarlangokkal és a kristályok tanával foglalkozott, mikről több tanulmányt jelentetett meg. Ezen a téren nemcsak rendtársai, hanem az összes magyar fizikusok között is kimagasló egyéniség volt Jedlik Ányos (1800—95). Kezdetben Győrött, majd Pozsonyban tanárkodott, ahonnét 1840-ben a pesti egyetem fizikai katedrájára került, amit 1878-ig tartott meg. Tudományos működését már győri tanár korában megkezdte. 1828-ban elkészítette a világ első elektromotorát; emellett készüléket tervezett a szódavíz és a mesterséges savanyúvíz előállítására. Az erről szóló beszámolója indította el irodalmi működését; cikke Ettingshausen Zeitschrift für Physik und Mathematik c. folyóiratában jelent meg 1829ben. Egyetemi tanársága első éveiben galvánelemek gyártásával foglalkozott. A Jedlik-elem az 1855. évi párizsi világkiállításon is szerepelt s egy időre üzem is alakult gyártására. Ám ennél sokkal fontosabb eredménye volt a dinamó-elv fölfedezése. 1861-ben állította be a világ legelső egysarkú dinamóját a pesti egyetem szertárába. Az 1873-as bécsi világkiállításon csöves villámszedői keltettek föltűnést. A leiden! palackok módosításával olyan sűrítő láncolatot készített, amellyel kb. félmillió voltos feszültséget lehetett előállítani és 90 cm hosszú villamos szikrát keltett. Ügyes fénytani eszközei közül kiemelkedett szellemes osztógépe, amellyel nagyon tökéletes optikai rácsokat tudott készíteni. Ezekről maga írta a csillagász Gotthárdhoz küldött levelében, hogy a fizikusok — az amerikaiakat sem véve ki — örültek, ha ilyenhez juthattak. A pannonhalmi főiskola neves tanárai voltak Palatin Gergely (t 1927) és Sárközy Pál, a későbbi főapát is (f 1957)r Az előbbi Jedlik nyomán dolgozó fizikus volt s annak osztógépét, illetőleg optikai rácsait tökéletesítette; az utóbbi a matematika terén emelkedett ki s mint egyetemi rk. tanár a főiskolai ifjúság számára írta meg „A differenciálegyenletek elméletének elemei" 58 Szent Benedek fiainak II. 913