Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

A nemzeti szellem természetszerűleg áradt ki a korszak bencéseiből. Ez nyilatkozott meg, amikor 1848-ban a főiskolai tanárok közül Rómer Flóris közkatonából mérnökkari százados, Rónay Jácint a honvédség tábori főpapja lett, Czuczor Gergely pedig megírta a gyújtó hangulatú „Riadó"-ját. Azt meg Czinár Mór f öl jegyzéséből tudjuk, hogy a klerikusok nagy része ugyancsak elhagyta a kolostort, hogy táborba szálljon. Ennek következtében a rend 200-as létszáma 1848-ban 183-ra, 1849-ben pedig 164-re csökkent. Apa Benedek még csak 17 éves növendék volt, amikor katonai szolgálatra jelentkezett a szabadságharc fővezérénél, Görgeynél. Róla mondotta neves tanítványa, Beöthy Zsolt: neki „sokat s előttem a legtöbbet, az igazi hazaszeretetet köszönöm". Hogy a bencés gimnáziumok tanárai mekkora szakszerűséggel és odaadással végezték oktató és nevelő munkájukat, az az év végi értesítőkben megjelent, az egyes tudományágak és a pedagógiai elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló „programértekezések" -bői látható. Ezek a tanulmányok a XIX. század közepén indultak meg s a század végére már igen jelentős tudományos eredményeket mutattak föl. A bencés akadémiák s azok tudományos színvonala Említettük már, hogy a Rend 1816-ban kapta a megbízatást két főiskola, akadémia átvételére és vezetésére oly értelemben, hogy amikor egy-egy katedra megürül, azt bencés foglalhatja el. Az 1806-ban kiadott új Ratio Educationis rendelkezése szerint az ország 6 tankerületre oszlott s minden kerület központjában egy-egy akadémia létesült. Az akadémia alsó tagozata, a bölcseleti tanfolyam éppúgy kétéves volt, mint a fölső, a jogi kurzus. Az irányítást és az ellenőrzést a tankerületi főigazgató végezte, aki mellett mindkét kurzuson külön igazgató volt. A bölcseleti tanfolyamon 5, a jogin 4 tanár működött. Az előbbi tagjai között a hittanár egyúttal a hitszónoki állást is betöltötte. A többi 4 a bölcseletet (logikát, etikát, metafizikát, bölcselettörténetet), az egyetemes és a magyar történelmet, az elméleti és az alkalmazott matematikát, illetőleg a fizikát (természetrajzot, gazdaság- és természettant) tanította. A végzett növendékek gazdasági vagy tanári pályára léphettek, vagy a jogi kurzuson, illetőleg az egyetem bármelyik karán folytathatták tanulmányaikat. A két — a győri és a pozsonyi — főiskola számára, amint -901