Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

és rendházak s azok lakói vizitálását a főapát évenként szemé­lyesen végzi. A hármas apát- és a főmonostori perjeljelölést s néha más fontos ügyekben való döntést is „per vota dispersa" — egyéni, írásos titkos szavazással — intézik a rendtagok. A kongregáció által választott s a főapátok által kinevezett apátok továbbra is „pannonhalmi" bencések maradnak, akik a főapátnak hűséget és engedelmességet fogadnak. Monostoraik személyi és dologi ügyeiben csupán tanácsadási joguk van a főapátokkal szemben s apátsági javaik arányában részt vesz­nek a kongregáció terhei viselésében. Egyházi és egyetemes rendi vonatkozásban mint teljesjogú apátok szerepelnek. A rendkormányzat fontos szervei a dékántestület és a főmo­nostori konvent. Az előbbi 1855 óta a seniorok tanácsából fej­lődött ki. A dékánok részben rendi, iskolai, lelkészi vagy gaz­dasági hivataluknál fogva, részben a káptalan választása alap­ján nyerik megbízatásukat s évenként legalább egyszer ülésez­nek. Kisebb jelentőségű vagy sürgős esetekben a főmonostori konvent tanácsa vagy döntése az irányadó; alkalomszerűen összeülő tanácskozásain minden pannonhalmi konventtag részt vehet. Az 1872-ben létesített dispozíciós bizottság a rendtagok elhelyezésével, hivatali beosztásával kapcsolatban szolgál ta­náccsal a főapátnak. Tagjai választás által a főmonostori kon­ventből kerülnek ki. A kongregáció vallás-erkölcsi, szellemi és anyagi ügyein kí­vül a főapát mint Ordinarius a 15 plébániából álló pannonhal­mi nullius-egyházmegye életét is irányítja. Noha ezt a quasi­episcopalis jogot 1816-ban átmenetileg fölfüggesztették és 1840­ben is támadta a kormányzat, az mégis fönnmaradt a legújabb időkig. Ennek alapján a múlt század 50-es és 60-as éveiben a nunciatúrán ismételten fölmerült a főapátok püspökké szente­lésének gondolata, ami elől azonban Rimely Mihály és Kruesz Krizosztom is kitért. Az egyházmegye kormányzását a főapá­ton kívül a főapáti — szóküresedés esetén a káptalani — hely­nök, a pannonhalmi szentszék és az esperes végzi. A főapát tagja a püspöki karnak s a bérmálási és a kisebb rendek föladá­sára vonatkozó joga is van. A főapát ötévenként mint a magyar bencés kongregáció el­nöke jelentést küld rendje erkölcsi és anyagi helyzetéről a szer­zetesek kongregációjának és az abbas prímásnak, mint a pan­nonhalmi egyházmegye ordinariusa pedig végzi az „ad limina" látogatást, minek során beszámol annak állapotáról a pápának. A kongregáció érdekeit egyébként a főapát által 6—6 évre ki­-879

Next

/
Oldalképek
Tartalom