Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

A svájci—amerikai kongregáció indián missziója és kulturális munkája A svájci—amerikai kongregáció az indián missziózás szán­dékával kezdte működését, később azonban hasonult a testvér­kongregációhoz s az is a katolikus vallás és kultúra szolgála­tában látja hivatását — népfajra való tekintet nélkül. Kerete s hatásköre is szűkebb, mint az amerikai-cassinóié. Az évtize­deken át kialakult kongregációhoz az 1950-es években 9 apát­ság 830 szerzetese, 60 plébánia és 12 misszió 55 ezer hivője s 44 iskola 4750 tanulója tartozott. A pusztuló indián nép vallási, erkölcsi és kulturális színvo­nalának emelésén nagy eredménnyel dolgozott Marty Márton, alki az 1870-ben apátsági rangra emelt St Meinrad első apátja volt. Két társa kíséretében kereste föl a messze fekvő Dakota sioux-indiánjait, akik között akkora sikerrel dolgozott, hogy a szentszék 1879-ben hatalmas területet bízott rá 133 ezer fe­hér, és 30—40 ezer indián lakossal. Mint ezen területek apostoli vicariusa teljesen az indiánoknak szentelte életét. Templomok mellett farmokat létesített, iskolákat szervezett, apáca zárdákat és jóléti intézményeket alapított, katolikus-napokat tartott s így érdemelte ki „a sioux-indiánok apostola" jelzőt. 1889-ben két, majd több püspökséget állítottak föl ezen a területen. — Marty előbb Sioux Falls, majd St Cloud püspöke lett (t 1896). Kívánságára 1884 óta Conception apátsága is bekapcsolódott ebbe a munkába s 10 telepük lakosságának a felét, kb. 1600 in­diánt hamarosan katolikussá tettek. A pasztorációs munkából St Meinrád főapátság úgy vette ki részét, hogy pl. 1965-ben 8 plébánián több, mint 10 ezer hivőt gondozott, s amellett 236 személyes nagy és 350 személyes kis szemináriumot vezetett, hogy a világi papság utánpótlását tőle telhetőleg biztosítsa. A lelkipásztorkodás mellett ugyancsak foglalkozott a legtöbb apátság szemináriumi, továbbá közép- és népiskolai neveléssel is. A conceptioni Etlin Lukácsban — a maga és mások lelke megszentelésében és a felebaráti szeretet gyakorlásában eltöltött élet után — korunk egyik szentéletű bencését tiszteljük (t 1927). Megemlítjük végül, hogy a két amerikai kongregáció és a bencés apácák legújabban egy, szakosztályokra tagolt amerikai bencés akadémiát létesítettek, mely 1950 óta évnegyedenként jelenteti meg az „amerikai bencés szemlé"-t. A folyóirat, „The American Benedictine Review" s a mögötte álló akadémia nem­-854

Next

/
Oldalképek
Tartalom