Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

Rendtársai közül Morris Piacid Mannig westminsteri bíboros érsek mellé került segédpüspöknek (f 1872), Hedley Cutbert pedig később a newporti püspökséget vezette. S a hétköznapok apró, pasztorációs és nevelői munkájából is kivették részüket az angol bencések. A 10 kolostorból és 520 tagból álló kongregáció 1965-ben 61 plébánián kb. 90 000 hivőt gondozott s 13 iskolájában 3300 ifjút nevelt. Ebben a tekintet­ben Ampleforth vezetett, mert 23 plébániáján 36 ezer hivőt pasztorált. Ezen nagyszabású pasztorációs és pedagógiai működés mellett jelentős irodalmi tevékenységet is fejtettek ki — főleg Down­side bencései. Ullathorne aszketikus műveiben az alázatosság és türelem apostola volt, Vaughan Béda kétkötetes munkájában Szt Tamás életéről és alkotásáról írt. Gasquet Aidán (1846— 1929) apát, majd a római biblikus intézet vezetője és bíboros sokat foglalkozott a szerzetesi s azon belül a bencés történettel. Irt annak belső tartalmáról s VIII. Henrik-kori pusztulásáról. Apáti állásában utódai közül Butler Cutbert vált ki, aki a szer­zetesség kezdeteit, majd a nyugati misztikusok (Szt Ágoston, Gergely, Bernát) tanításait kutatta. Az 1919 óta különféle for­dításokban is megjelent Benedictine Monachism c. művében a bencés szerzetesség eszményeit és megvalósulási formáit mutatta be nagy történeti ismerettel és reális életszemlélettel. Ugyan­csak híres munkái a, melyben főleg Ullathorne püspök f öl jegy­zései nyomán megírta a vatikáni zsinat történetét. Chapman ke­resztes Szt János alapján a misztikus lelki élet problémáival foglalkozott. A lelki irodalomban szintén kiváló ampleforthi bencés, Hedley püspök művei közül a Retreat a laikusok, a Szt Gergelyt követő Lex levitarum pedig az egyháziak igényeit tartotta szem előtt. A középkori angol bencés s általában az an­gol szerzetesi élet kitűnő ismerője Knowles Dávid, a cambridgei egyetem tanára, kinek az 1940-es évek óta jelentek meg értékes történeti művei. A bajor, svájci, osztrák, szláv és brazil bencések aktivitása az Egyházban A bajor kongregáció életét és fejlődését eléggé meghatároz­ták születésének körülményei. Lajos király szükségesnek tar­totta, hogy a bencés kolostorok újra bekapcsolódjanak az ifjú­ság nevelésének és a nép lelki gondozásának munkájába. Rajta volt, hogy minél több apátságot restauráljanak, illetőleg léte­sítsenek s ezért támogatta Wimmer Bonifác amerikai törek­-842

Next

/
Oldalképek
Tartalom