Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

tését, a gőg, harag, viszály káros következményeit és sok más hasonló témát fejtegetettek. Ezek az erkölcsi vonatkozású gnómák egyaránt bizonyítják a szerző verselő készségét és ref­lektáló hajlamát. Lancsics és Fuxhoffer történetírása; a jőmonostor fejlődő könyvtára Igaz, a magyar bencéseknek sem idejük, sem megfelelő szel­lemi környezetük nem volt ahhoz, hogy a francia vagy akárcsak a német rendtársakéhoz hasonló történeti alkotásokat hozhat­tak volna létre, mégis élt bennük a törekvés azok utánzására. Természetes, hogy a magyar bencéseket is elsősorban saját őseik élete érdekelte. Lendvay Placid a XVII. század vége felé összeállította a pannonhalmi apátok névsorát. Bakonybéli vo­natkozásban hasonló munkát végzett Pirnecker Emilián, mikor a XVIII. század közepén elkezdte írni az apátság naplóját s an­nak élére az apátok listáját álhtotta. Ilyen jellegű művek már gyakoriak voltak korunkban. Lancsics Bonifác szerzetbe lépése (1693) óta vezetett naplót, mely nemcsak egyéni, hanem rendi vonatkozásban is sok értékes adatot tartalmaz. A főmonostori perjelek régebbi naplóját Schleicher Elek szerint egyes rend­társak megsemmisítették s az újat ő kezdte írni 1731-ben. Sza­bó Jakab csak laikus testvér volt, mégis értékes latin nyelvű naplót vezetett 1740-től 1770-ig. De a helyi jellegű eseményeken kívül az egyetemes jelentő­ségű bencés vonatkozások is érdekelték őket. Haasz Ámánd a weingarteni Bucelin műve nyomán rendtörténeti kivonatokat készített, Trithemius és Metzger munkája alapján pedig följe­gyezte a bencés kolostorokat, illetőleg a rend elhalt és élő ki­váló tagjait. A sokféle érdeklődésű Lancsics Bonifác Sajghó fő­apát ösztönzésére fogott munkához, hogy magyar nyelvű egye­temes bencés történetet állítson össze. Miscellanea­j a IV. köte­tében Szt Benedektől kezdve ismertette a rend terjedését az egyes országokban s hazánkban is. Szt Benedekkel kapcsolat­ban írta, hogy a „Sz. Mártonyi, Magyarországba lévő legelső Sz. Istványi. . . klastromban híres Pannónia Szent hegyén még a kevés nyájad és szerzetes fiaid nyavalyognak." Szt Benedek, Szt Skolasztika (Oskola) s más bencés szentek életén kívül szólt Szt Istvánról is, aki „még a királyi Bársony ruhában is Bene­dictinus Barát volt," aki élete végén „egészen a szerzetes élet­re adta magát." Sajnos, Lancsics nem jutott el műve rendsze­res kidolgozásáig — csak kivonatjellegű állapotban jutott ránk. -802

Next

/
Oldalképek
Tartalom