Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

tését, a gőg, harag, viszály káros következményeit és sok más hasonló témát fejtegetettek. Ezek az erkölcsi vonatkozású gnómák egyaránt bizonyítják a szerző verselő készségét és reflektáló hajlamát. Lancsics és Fuxhoffer történetírása; a jőmonostor fejlődő könyvtára Igaz, a magyar bencéseknek sem idejük, sem megfelelő szellemi környezetük nem volt ahhoz, hogy a francia vagy akárcsak a német rendtársakéhoz hasonló történeti alkotásokat hozhattak volna létre, mégis élt bennük a törekvés azok utánzására. Természetes, hogy a magyar bencéseket is elsősorban saját őseik élete érdekelte. Lendvay Placid a XVII. század vége felé összeállította a pannonhalmi apátok névsorát. Bakonybéli vonatkozásban hasonló munkát végzett Pirnecker Emilián, mikor a XVIII. század közepén elkezdte írni az apátság naplóját s annak élére az apátok listáját álhtotta. Ilyen jellegű művek már gyakoriak voltak korunkban. Lancsics Bonifác szerzetbe lépése (1693) óta vezetett naplót, mely nemcsak egyéni, hanem rendi vonatkozásban is sok értékes adatot tartalmaz. A főmonostori perjelek régebbi naplóját Schleicher Elek szerint egyes rendtársak megsemmisítették s az újat ő kezdte írni 1731-ben. Szabó Jakab csak laikus testvér volt, mégis értékes latin nyelvű naplót vezetett 1740-től 1770-ig. De a helyi jellegű eseményeken kívül az egyetemes jelentőségű bencés vonatkozások is érdekelték őket. Haasz Ámánd a weingarteni Bucelin műve nyomán rendtörténeti kivonatokat készített, Trithemius és Metzger munkája alapján pedig följegyezte a bencés kolostorokat, illetőleg a rend elhalt és élő kiváló tagjait. A sokféle érdeklődésű Lancsics Bonifác Sajghó főapát ösztönzésére fogott munkához, hogy magyar nyelvű egyetemes bencés történetet állítson össze. Miscellaneaj a IV. kötetében Szt Benedektől kezdve ismertette a rend terjedését az egyes országokban s hazánkban is. Szt Benedekkel kapcsolatban írta, hogy a „Sz. Mártonyi, Magyarországba lévő legelső Sz. Istványi. . . klastromban híres Pannónia Szent hegyén még a kevés nyájad és szerzetes fiaid nyavalyognak." Szt Benedek, Szt Skolasztika (Oskola) s más bencés szentek életén kívül szólt Szt Istvánról is, aki „még a királyi Bársony ruhában is Benedictinus Barát volt," aki élete végén „egészen a szerzetes életre adta magát." Sajnos, Lancsics nem jutott el műve rendszeres kidolgozásáig — csak kivonatjellegű állapotban jutott ránk. -802