Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Bár a győri tankerület első főigazgatója, gr. Niczky Kristóf rajta volt, hogy a bencések vegyék át a kőszegi gimnáziumot s Mária Terézia is óhajtotta, hogy több intézet vezetését vállalják — a rend és a főapát mindkét kívánsággal szemben elzárkózott. A magyar bencések idegenkedtek az olyan munkakörrel szemben, mely egyrészt nagy anyagi megterhelést jelent, másrészt pedig ellentétben áll a monasztikus rendi tradícióval. Az 1776. augusztus 12-én kelt meghívó ugyanis éppúgy hangoztatta, mint II. József 1781. április 17-én kiadott rendelkezése, hogy az igazgatókat és tanárokat föl kell menteni a kóruskötelezettség alól. Vajda Sámuel tihanyi apát 1782-ben írta, hogy nem lelkesedett azért, hogy a Rend iskolák vezetését vállalja, mert a szerzetesi fegyelem és a monasztikus szellem meglazulását féltette tőle. Hiteleshelyi működés és levéltári rendezés A XVIII. századi pannonhalmi bencések más munkával is bekapcsolódtak a közélet szolgálatába, s ez a hiteleshelyi tevékenység volt. Tudjuk, hogy a magyar bencések a XIII. század óta dolgoztak ezen a téren, s amikor az 1351. évi törvény a hiteleshelyi káptalanok és konventek számát 47-re szállította le, ebből igen tekintélyes hányad, 14 jutott a bencés apátságokra. Ám a török korszakban a konventekkel együtt megszűnt azok hiteleshelyi működése is. Annak országos újjászervezésére csak az ország fölszabadulása és Rákóczi szabadságharcának befejezése után került sor. Sajghó főapát 1722-ben kérte az országgyűlést, hogy Pannonhalma újra megkezdhesse hiteleshelyi munkáját. Miután a karok és rendek — tekintetbe vévén a pannonhalmi Szt Márton konvent és rend régiségét és érdemeit — ehhez hozzájárultak s a király az 1723. évi 44. törvénycikkben azt szentesítette, a főapát 1724 elején nevezte ki a pannonhalmi hiteles hely 5 bencés tagját, akikhez egy civil jegyző társult. Miután letették az esküt, hogy munkásságukat a törvények értelmében fogják végezni, megkezdték tevékenységüket. Működésük méreteit mutatja, hogy a következő 60 év alatt kb. annyi aktát készítettek a pannonhalmi hiteles helyen, mint az előző századokban együttvéve. A régi bencés konventek közül az 1751. évi 8. törvénycikk a zalavári apátság hiteleshelyi működését is visszaállította, mert a környéknek nagy szüksége volt rá. A rendelet végrehajtása azonban késedelmet szenvedett, mert előbb Zalaapátiban föl -797