Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

zus szíve-pénteken) a Jézus szent szívéről szóló, az előző évben szerkesztett misét és zsolozsmát mondhassák, a hivők pedig — a szokásos föltételek mellett — azon a napon és a hónapok első péntekjein teljes búcsút nyerhessenek. A középiskolai nevelés és oktatás kezdetei A pasztoráció révén kapcsolódtak be — ha kis mértékben is — a XVII. század bencései a nevelés munkájába. A modori bel­városi plébániatemplommal együtt ugyanis átvették 1674-ben a latin vagy grammatical iskola vezetését. A kislétszámú iskola igazgatója a házfőnök-plebános volt, a tényleges tanítást, az osztályokat összevonva, egy-egy fiatal bencés végezte. A tanítói munkát akkor még nem tartották élethivatásnak, hanem inkább ifjúkori foglalkozásnak. Nemcsak a protestánsoknál, hanem a jezsuitáknál is általános volt a gyakorlat, hogy a tanárok egy­két évig való tanítás után folytatták főisckolai tanulmányaikat, így volt ez a bencéseknél is. Herbst Márton, miután 1693-ban letette fogadalmát, modori tanár lett, majd két évig filozófiát tanult, utána egy évig ismét tanított s csak azután végezte el a teológiát. 1700-ban történt fölszentelése után ismét visszake­rült Modorba, ahol már 1704-ben meg is halt. Hasonló volt Rie­digh Benedek ifjúkori pályafutása, aki a fogadalmat követő évet szintén Modorban töltötte s csak utána végezte el filozófiai és teológiai tanulmányait. De az is előfordult, hogy a modori hit­szónok csupán a hittant oktatta, a többi tárgyat pedig civil „instructor" tanította. Ez az állapot egy évszázadon át tartott. Amikor aztán 1776/ 77-ben elkészült az állami iskolarendszer, a Ratio educationis, fölmerült a probléma, hogy mi lesz a modori kis latin iskola további sorsa? Somogyi főapát nem látta értelmét, hogy a ke­vésbé népes (10—12 tanulós) iskolát három tanerős, háromosz­tályos kisgimnáziummá fejlesszók, azért Mária Terézia 1777­ben megszüntette. Vele szemben a népiskolát fejlesztették ki négyosztályos „nemzeti iskolá"-vá, melynek IV., latinos osz­tálya már a tanítóképzést is szolgálta. Ezt az iskolát továbbra is a bencések vezették. Ugyanekkor, a legnagyobb iskolafönntartó rend, a Jézus-tár­saság föloszlatását követő nagy tanügyi újjászervezés során tör­tént a komáromi gimnázium átvétele. Somogyi főapát már a föloszlatás évében, 1773-ban jelezte illetékes helyen, hogy haj­landó átvenni gimnáziumokat, ha a Rend visszakapja azokat az apátságokat, melyek a jezsuiták birtokába kerültek. Megfelelő -795

Next

/
Oldalképek
Tartalom