Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

apátságok főapátjai igyekeztek az elenyészett monostorokat visszaállítani hivatásuk szolgálatába. Rajta voltak a főapátok, hogy a visszaállított apátságok számára a kongregációs keretet, a káptalani gyűléseket s a maguk elnöki és vizitátoři joghatóságát biztosítsák. A régi nagyság és hatalom tónusában írta Magger Piacid, hogy Győri Lászlót mint a Magyarországon és kapcsolt részein lévő Szt Benedek-Rend vizitátora és elnöke nevezte ki (a teljesen elhagyatottan álló) Dömölk apátjává, akit kötelezett arra, hogy a szerzetesi fegyelmet megtartja, másokkal megtartatja, apátságát szerzetesekkel népesíti be, őt a kongregáció legfőbb elnökének elismeri, annak káptalanjain megjelenik, a vizitációk rendelkezéseit megvalósítja. Mikor pedig Thore Bertalant és fiait konf rá terekké fogadta, biztosította őket, hogy haláluk után „az egész kongregáció" fog értük imádkozni. A káptalani intézményt a változott viszonyok közt úgy módosították, hogy azt évenként a nagyheti lelkigyakorlattal kapcsolatban tartják s azon minden fölszentelt rendtag megjelenik. Ezt az időpontot később a Szt Mártont (november 11.) követő napokra, majd január elejére tették. Az apátságok s egyéb bencés helyek vizitációját a mindenkori főapát végezte, aki a régi clunyi apátokhoz hasonlóan szinte minden hatalmat egyesített a kezében. Mint Dömölk, Bakonybél és Tihany kegyura kinevezte azok apátait s nem egyszer el is mozdította őket. Az összes rendtársak fölött ő rendelkezett, s a Pannonhalmának tett stabilitasfogadalom alapján ő helyezte őket különböző állásokba és munkahelyekre. Ám ezt a nagy hatalmat 1746. évi királyi statútumok erősen korlátozták. Előírták, hogy jelentősebb ügyekben csak a pannonhalmi konvent, illetőleg a rendi káptalan tanácsával vagy hozzájárulásával intézkedhetik. Apátkinevezésnél és kevésbé fontos dolgokban elég lesz a pannonhalmi seniorok (perjel, alperjel, jószágkormányzó, pénztáros) és 2 kinevezett tag véleményét kikérni. Sajghó Benedek nem igen respektálta ezeket a rendelkezéseket, de utódja, Somogyi Dániel ezek szellemében kormányozta a kongregációt. A főapát és kongregációs elnök választását az összes fölszentelt rendtagok végezték. A választott nevét aztán a királyhoz terjesztették föl kinevezésre. A szabályszerűen megválasztott személyt a szentszék „ipso facto" megerősítettnek tekintette. A főapátok főpásztori minőségüket is igyekeztek sértetlenül megőrizni. A plébániai állásokat — mihelyt mód adódott rá — világi papok helyett bencésekkel töltötték be s rajta voltak, -780