Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

cionalizmus legbőségesebb forrása is Bécsből jutott hozzánk. Igaz ugyan, hogy a protestáns értelmiség nagy része a XVII. század második fele óta a német, angol és holland egyetemeken ismerkedett meg az új filozófiákkal s a piaristák (a Cörvertestvérek, Bajthay Antal) római házukból hozták haza és terjesztették azokat — főforrásuk mégis Bécs volt. Az arisztokrata ifjúság ott tanulta meg a francia nyelvet, ott ismerte meg a fölvüágosodás francia irodalmát és világnézetét, mellyel aztán Magyarországon is fönntartotta kapcsolatát. 1770 óta onnét érkezett hozzánk a szabadkőműves mozgalom, mely egymásután szervezte páholyait a laikus morál és a dogmanélküli vallásosság terjesztésére. Bár ezen eszmék térhódítása ellen nagy készültséggel léptek föl egyes jezsuita professzorok (pl. Csapodi Lajos, Molnár János), majd neves szónokok, mint a pálos Alexovics Balázs, a szervita Szaitz Leó és gr. Batthyány József esztergomi érsek vezetésével a püspöki kar is — hatásuk nem lehetett átütő. Egyrészt ugyanis a jezsuita rendet föloszlatták, másrészt a Monarchia központi cenzúráját 1758-tól haláláig, 1772-ig a janzenista Van Swieten Gellért irányította, aki nem hogy elzárta volna, hanem tőle telhetőleg tágra nyitotta Magyarország kapuit a fölvilágosodás számára. így érthető, hogy II. József uralkodása alatt már nemcsak az osztrák, hanem a magyar vezető körökben is otthonos volt az aufklärizmus eszmevilága s a szabadkőműves páholyok érdekszövetkezete irányította a legfőbb hivatalok személyi és dologi ügyeit. A magyarországi viszonyoknak ezen rövid jellemzése után áttérünk annak ismertetésére, hogy az adott körülmények között miként indult meg, hogyan fejlett ki s mi módon fejeződött be a magyar bencések élete korunkban. A bencés élet újjászervezése Pannonhalmán A magyar bencés élet — pontosabban szólva: Pannonhalma — újjászervezésének voltak lelkes védői és elszánt ellenzői. A probléma akkor jutott előnyös helyzetbe, amikor a XVII. század elején egyrészt elmúlt az akut török veszedelem, mely 1585 óta lehetetlenné tette a kolostori életet, másrészt Himmelreich György személyében 1607-ben olyan kommendátor jutott Pannonhalma élére, aki komolyan törekedett arra, hogy a bencés életet újjászervezze s maga is fölvegye Szt Benedek ruháját. Szándékát közölte és megbeszélte Nagyfalvy Gergely győri kanonokkal, aki azt 1633-ban a bencés érdekek lelkes támo46 Szent Benedek fiainak II. 769