Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

ra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelidíttessék ..." Az ország III. Károly és leánya, Mária Terézia uralkodása alatt (1711—40—80) politikailag valóban mentes volt a nagyobb nyugtalanságoktól — noha gazdaságilag szinte gyarmati helyzetbe került. A viszonylag mégis békés fejlődésnek ezt az idejét a barokk szellemiség kibontakozási, illetőleg virágzási idejének tekinthetjük. A mozgalmat nálunk is a jezsuiták irányították, akik iskolában és szószéken hirdették, előadásokban, iskoladrámákban és prédikációkban fejtették ki a „Regnum Marianum" eszméjét, mely szerint Magyarország különleges módon Szűz Mária oltalma alatt áll, mert első királyunk, Szt István országát és népét a Nagyasszonynak ajánlotta föl s ezért a nemzetnek is gyermeki ragaszkodással kell viselkednie az Istenanya iránt. Mellettük a pálosok és Szt Ferenc fiai fejtettek ki e tekintetben áldásos működést. A nemesség és az értelmiség Mária-kongregációi, a köznép Rózsafüzér-társulatai, a hatalmas tömegeket mozgató búcsújárások és népmissiók, mind ennek a máriás magyar katolicizmusnak a megnyilatkozásai és terjesztői voltak. Az előkelőket és a közembereket átható vallásos barokk szellemiség és a lendületes alkotó vágy megnyilatkozásait a kultúra egyéb területein is figyelemmel kísérhetjük. A majdnem kétévszázados pusztulás után hatalmas méretű építkezés kezdődött. A barokk művészek alkotásait éppúgy szemlélhetjük a falvak főúri kastélyaiban, mint a városok püspöki palotáiban és polgári házaiban — a pompás székesegyházak s azok szobrászati és festészeti alkotásai éppúgy elgyönyörködtetnek bennünket, mint a falvak egyszerű, barokk templomai. A tudomány és irodalom területén ugyancsak a jezsuiták vitték a vezető szerepet; elsősorban ők művelték a hittudományt és — pl. Hevenessy, Pray, Kaprinai, Katona — a történetírást; 2 egyetemükön és több, mint 30 középiskolájukban ők képezték a hithű katolikus értelmiséget. Velük egy időben azonban a piaristák is élénk részt vettek a nemzeti kultúra fejlesztésében; 1768 táján kb. 20, főleg az egykori hódoltsági területeken szervezett gimnáziumukban a jezsuiták humanista eszményei mellett már a modern fölfogások, a nemzeti és a reális tárgyak is jelentőséghez jutottak. Politikai vonatkozásban a török korszak után Habsburg-német uralom következett, mely a jogilag önálló magyar államot ténylegesen a XVIII. század elejére nagyhatalommá lett Összmonarchia, a „Gesammtmonarchie" egyik tagjának tekintette. -767