Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

riusok is, akik ugyancsak igyekeztek kivonni magukat a „közös élet" szűk kereteiből. Nemcsak a távoli birtokokon, hanem az apátságokban is kezdték fölállítani a figyelem koncentrálását s a munka intenzitását elősegítő magáncellák rendszerét, amit aztán más, pl. tudományos, irodalmi tevékenységgel foglalkozó konventtagok is igényeltek maguknak. Az adott körülmények között a klauzúra törvényét is lazábban értelmezték és kezelték. Az elöljárók sokat voltak távol, sokat tartózkodtak a világban. Az ő nyomukban a konventek tagjai is föl-fölkeresték néhány napra azokat az üdülésre berendezett gazdaságokat, melyekben a konventi élet kötöttségeitől függetlenül vakációzhattak s élvezhették a szabad természet szépségeit. Ezt követően aztán azt is megengedték, hogy egyes esetekben — pl. a szülők betegsége vagy halála alkalmából — haza is látogathattak. Az étkezés tekintetében kétféleképpen is módosították a Regula rendelkezését. Egyrészt az egyszeri étkezéssel járó téli évszakot nem szeptember 14-től, hanem csak november 1-étől számították, másrészt a húsételek használatában is nagyobb szabadságot alakítottak ki. Korábban csak a betegek és az apát ebédlőjében szolgálták föl a négylábúak húsát. Korunkban egyes apátok már egészséges szerzeteseknek is megengedték, hogy a betegek ebédlője mellett létesített ,,misericordia"-ban húst kapjanak, ami aztán az év és a hét egyes napjain a konvent refectoriumában is megjelent. A szegénység értelmezésében ugyancsak találkozunk könnyítésekkel. Egyes cellarariusok, illetőleg vestiariusok kényelmesebbnek találták, ha ruházat helyett megfelelő összegű pénzt adtak a szerzeteseknek, akik ebből maguk elégítették ki igényeiket. Voltak aztán olyan officialisok is, akik ünnepélyes alkalmakkor némi „zsebpénz"-t juttattak rendtársaiknak. A szerzetesek tevékenységét illetően tudjuk, hogy a tényleges kézi munka — főleg Cluny hatására — már a X.—XI. században eltűnt a liturgiának élő bencések életéből, noha a gazdálkodás irányításával sokan foglalkoztak. A házi s a monostor körül adódó kézműves és a mezőgazdasági munkát a laikus testvérek és a nagyszámú cselédség végezte. A tudomány, pasztoráció, művészet háttérbeszorulása A bencések a szellemi munka és alkotások terén is elveszítették a szinte félévezreden át játszott vezető szerepüket. Kolostoraikban mély gyökeret vert anianei Szt Benedek és az őt 487