Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

leg következett Pannonhalma történetéből, hisz az már Szt Ist­ván óta s annak rendelkezéséből kivételes jogi helyzetet élve­zett s a XIV. és a XV. századi káptalanok is állandóan elnök­nek, illetőleg főelnöknek választották apátját. Tolnai célját és elgondolását teljes mértékben támogatta X. Leó, amikor 1514 június 1-én Ulászló király, Máté apát és konventje kérésére kiadta nevezetes bulláját, mely Pannonhal­mának kiemelkedő, vezető állást biztosított a magyar apátságok között. A bullában a pápa — Pannonhalma félezeréves jogi életére való visszatekintés után — kijelentette, hogy ez, az apostoli szentszéknek közvetlenül alávetett monostor az ország bencés apátságainak a feje, s ezért apátját a főapát, „archiabbas" elne­vezés illeti. A főapát joga, hogy az unió apátjait évenként káp­talanra hívja s azok büntetés terhe alatt kötelesek ott megje­lenni. A főapát a káptalanon választott diffinitorok segítségével kormányozza s a vizitátorok által ellenőrizteti az apátságokat, melyeket egyébként személyesen is vizitálhat. Választása a pan­nonhalmi konvent joga; a szabályosan megválasztott főapát azonnal átveheti monostora anyagi és lelki ügyeinek irányítá­sát. Végül fontos volt a bullának az a rendelkezése, mely Pan­nonhalmát a páduai-oassinói jogközösség tagjának tekintve, ki­terjesztette reá a Szt Jusztina — kommendától való mentesség­re, búcsúkra, gyónási föláldozásokra, interdictumok idejére vo­natkozó — különféle kiváltságait. A következő évben összeült tartományi káptalan legfőbb föl­adata volt, hogy ezen pápai bulla alapján kidolgozza a magyar bencés kongregáció szervezetét. A káptalan ideje és helye — mint rendesen — Szt György napján Pannonhalma volt. A két napig tartó üléseket a bazilika főoltára alatt levő alsó templom­ban — in capella sub altari magno — tartották, melyeken Máté főapáton kívül részt vett a pécsváradi, szenttrinitási, iváni, má­gocsi, madocsai, bátai, szekszárdi, zselizszentjakabi, bakonybéli, zalavári, kapornaki, tatai, garamszentbenedeki, kolosi és több más monostor apátja. A határozatok megszövegezésével s az azok számára szükséges pápai jóváhagyás megszerzésével a nagymű­veltségű Hagymási Máté zselizszentjakabi apátot bízták meg. Hagymási azonban a pannonhalmi monostor és apátja vezető szerepét a tartományi káptalanra igyekezett átruházni s ebben az értelemben készítette elő az 1517. május 17-én kiadott bullát. Pannonhalma természetesen óvást emelt a téves információk alapján megszerkesztett bulla ellen s X. Leo készségesen jóvá is tette a hibát. Az 1518. február 26-án keltezett bulla már a tár­-683

Next

/
Oldalképek
Tartalom