Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

Kolozsvári Tamás festményei; a garamszentbenedeki, bátai és kolozsmonostori műemlékek; Debrenthey és Kálmáncsehi kódexei A legélénkebb művészeti tevékenység a XV. században Garamszentbenedeken folyt. Ennek egyik magyarázatát abban találhatjuk, hogy az apátságot 1435-ben és 1442-ben is fölégette az ellenség s így szükség volt az építkezésre. Emellett azonban utalnunk kell arra is, hogy a század folyamán két olyan nagyműveltségű apátja (1410-től 1438-ig Bolognai Miklós, 1476—1510-ig Széchényi János) volt, akik a művészeteket nemcsak értékelni, hanem támogatni is tudták. A hosszú időn át épült gótikus csarnoktemplom főoltárának 9 képét Péterfia Miklós győri olvasó kanonok megbízásából a század legkiválóbb magyar festője, Kolozsvári Tamás alkotta 1427ben. A sorozat 8 képe ma is látható az esztergomi múzeumban. A középponti kép a keresztrefeszítést ábrázolja, attól balra az Olajfák-hegye és a keresztút, jobbra a föltámadás és mennybemenetel jelenete állott. A szélső képek egyes szentek (Miklós, Egyed, Benedek) életéből vették tárgyukat. Míg Krisztus életének jelenetei élénken, szinte patetikusan fejezik ki a szereplők lelki világát, addig a szentek képein a szelíd, meleg érzések, a gondosan kidolgozott természeti háttér gyönyörködtetik a szemlélőt. Ez utóbbi vonások világosan mutatják a németalföldi s a burgundi festészet magyarországi hatását. Bár kevésbé művészi, mégis jó mester alkotása volt az Angyali üdvözlet és Szűz Mária látogatása is, melyek szintén XV. századi szárnyasoltárokat díszítettek. A Szt György harcát ábrázoló freskó a XV. századi falfestészetünk értékes emléke. Az egy évszázadon át tartó építkezés után János apát 1483 július 11-én, Szt Benedek translatiója ünnepén szenteltette föl a templomot. De ezzel még nem fejeződtek be az ottani munkálatok, mert a sekrestyét 1489-ben Mátyás király címerét viselő és hálóboltozattal díszített kápolnává alakították át a Szentvér-ereklye számára. Az 1510-ben készült szárnyasoltára képén János apát látható mint főpapi ornátusban, a Szentvér-ereklyét kezében tartva térdel a töviskoszorús és 5 sebből vérző Megváltó előtt. A gótikus szobrászatnak és iparművészetnek szintén szép alkotásaival rendelkezett Garamszentbenedek. A templom főoltárára Szűz Mária, Szt Benedek és Szt Skolasztika szobrát, a Szentvér-ereklye számára stílusos mutatót készítettek. A XI. századi híres liturgikus könyvük, a „Szelepchényi Kódex" vi-671