Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

ben és 1515-ben. A legváltozatosabban Nagyszombati Márton végezte tanulmányait: 1506-ban és 1514-ben Krakkóban, 1511ben és 1516-ban Bécsben. A külföldi egyetemeket látogató bencések adatait szemlélve azt is megállapíthatjuk, hogy a kommenda igájában nyögő Pannonhalma fölött nemcsak rendkormányzati és pasztorációs, hanem kulturális vonatkozásban is Báta és Pécsvárad emelkedett ki a XV. század folyamán. Az utóbbi helyen az egyetemet végzett Péter apát kormányzása idején, 1442-ben szerepelt Benedek mester, 1456-ban egy másik „magister theologiae", akik szintén egyetemen szerezték képesítésüket. Szerény irodalmi alkotások; a konventkönyvtárak s azok „régi könyvei" Természetes, hogy nemcsak a külföldi egyetemeket látogatók képviselték a magasabb szellemiséget apátságainkban. Hozzájuk kell számítanunk azokat is, akik ha nem is önálló tudományos művekkel, mindenesetre irodalmi alkotásokkal örökítették meg nevüket. Ezen, irodalmilag tevékeny férfiak közt érdemel említést Péter stólai perjel, aki 1410-ben Gallus königsachi ciszterci apátnak igen népszerű, az Énekek Éneke gránátalmája nyomán „Malogranatum"-nak nevezett aszketikus könyvét másolta le. Hogy a magasabb lelki kultúra iránt különleges érdeklődést tanúsított, az abból is látható, hogy Szt Ágoston néhány beszédének a másolatát is birtokolta. Egy másik monostor élén állott az a Miklós apát — fráter Nicolaus abbas de Ungaria —, aki 1418-ban Montecassinón egy vegyes tartalmú kézikönyvet állított össze. Manuáléjában található egy rövid úti misekönyv, a bencés szentek (Benedek, Mór, Piacid, Skolasztika) miséivel, amit Szűz Mária és Szt Gellért himnuszai, majd Szt Ágoston és Prosper beszédeiből és Cato sententiáiból készült kivonatok követnek. Hogy irodalmilag működött-e a föntebb említett Széchenyi János garamszentbenedeki apát, nem tudjuk, de az irodalmi és a művészeti tevékenységet tőle telhetőleg támogatta. Ebben a vonatkozásban egyelőre csak azt állapítjuk meg,-hogy a század végén egy díszes breviáriumot készítetett magának. Hogy ennek írója és miniátora azonos volt-e Sylpos Balázs garamszentbenedeki íróval és kon vent jegyzővel, nem bizonyítható. Csupán annyi a tény, hogy az esztergomi káptalan 1476-ban egy évi időtartamra kölcsönadott az apátságnak egy breviáriumot, hogy azt Balázs mintaként használhassa. -668