Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

A bencések liturgiája; a garamszentbenedeki és a bátai búcsújárás Szerfölött sajnáljuk, hogy nem maradtak ránk azok a káptalani jegyzőkönyvek. határozatok és konstitúciók, melyek öszszefüggő és részletes képet adhatnának korunk bencéseinek vallási és erkölcsi életéről, annak problémáiról. Pedig voltak ilyenek, miként az Kolozsmonostor 1427-ben készült könyvtárjegyzékéből látható, ahol egyebek közt a „Regula ... cum constitutionibus Benedictinis" is szerepel. Ilyenek hiányában is a rendezett bencés élet jelének vehetjük VII. Ince 1404-ben írt levelét, melyben a pápa dicsérte a garamszentbenedekieket, mert hűségesen megtartják rendszabályukat. Amikor a kolozsmonostori apát és konvent 1418-ban meghatározott jövedelmeket bocsátott a templomot és az istentiszteletet gondozó őrszerzetes rendelkezésére, azt is kikötötte, hogy azokról a „Summa Magistri" előírásai szerint évente háromszor elszámolni tartozik. S az is a nagy reformbulla rendelkezéseinek megfelelően történt, hogy Antal apát 1427-ben a perjel, az őr, az énekes és egyéb szerzetesek segítségével összeállíttatta a monostor teljes anyagi leltárát fölsorolva annak ingó és ingatlan javait. Ezekből a följegyzésekből látható az is, hogy nagy gondot fordítottak ott az istentisztelet méltó végzésére. Külön összeget rendeltek egyes (pl. Szűz Mária képe előtt égő) lámpák olajára, oltárok gondozására, s pompás fölszereléssel rendelkeztek az istentisztelet fényének emeléséhez. A gyulafehérvári könyvtár ma is őrzi Kolozsmonostor kétkötetes, gyönyörűen illusztrált gradualéját. A buzgó Maróthi János macsói bán a maga és ősei üdvösségére 1406-ban azzal a föltétellel tett adományt a dornbói apátságnak, hogy napi zsolozsmájukat a katonák, a lovagok patrónusa, Szt György tiszteletére végezzék. Hasonló elismerést láthatunk Fegyverneki Dénes zágrábi kanonok írásában, melyben engedélyt kért a pápától 1471-ben, hogy zsolozsmáját somogyvári szerzeteseivel, azok szokása szerint végezhesse. Ezenkívül azt is tudjuk, hogy több apátság szép eredménnyel működött a népi vallásosság ápolása és fejlesztése terén. Garamszentbenedeken a XV. században is gyakorlatban voltak a középkorban oly kedvelt misztérium-játékok, melyek színhelye a templom, középpontja a szentsír volt. A nagypénteki szertartás alatt leemelték a meghalt Krisztus testét a keresztről s körmenetben a szentsírhoz kísérték, ahol fölravatalozták s imádságok és énekek által hódoltak előtte. A föltámadási szer-661