Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

jó kapcsolatokkal rendelkező külföldi származású apátokat is. A Scolari testvérek rokona volt a szintén firenzei születésű pragliai bencés, Buondelmonte János, aki 20 éves páduai egyetemista korában, 1410-ben pécsváradi apát, 14 év múlva kalocsai érsek lett. Vele egyidőben kapott apátságot Garamszentbenedeken egy másik olasz, Bolognai Miklós, aki az anconai egyházmegyéhez tartozó Szt János „in Sil vis" bencés apátság tagja volt, s aki azután több diplomáciai tárgyalást vezetett Zsigmond megbízásából s éveket töltött környezetében. Ugyancsak Zsigmond bizalmi embere volt — miként már említettük — Albeni Eberhard, akinek testvére, János pannonhalmi, unokaöccse, Henrik pedig garamszentbenedeki, majd kolozsmonostori apát lett. A fölsorolt néhány esetből az is látható, hogy előkelő összeköttetésekkel rendelkező apátaink nem igyekeztek megmaradni monostoraikban, hanem azokat alkalomadtán szívesen cserélték föl püspökségekkel. A kisebb monostorok élére kerültek aztán köznemesi, polgár és jobbágy származású, a hazai nemzetiségekhez tartozó, vagy külföldről jött apátok is. Ilyenek voltak a XV. század első felében a vagyonos nemesi családhoz tartozó Bossányi Miklós kolosi, a Németországból származó Konrád visegrádi, majd mogyoródi s 1508-ban János madocsai s a kassai bíró fiából, Tokler Mihályból lett széplaki apát. Horvát nemzetiségű volt a XVI. század elején az almádi és a bélai apát — az utóbbi aztán Szent trinitás élére jutott. A konventek szociográfiája hasonlóképpen változatos képet mutat. Ha Mátyás kancelláriájában egymás mellett dolgozhatott a jobbágyivadék Bakócz Tamás, a polgári származású Szatmári György és Szálkái László, a kisnemesi eredetű Werbőczy István — akkor természetesnek vehetjük, hogy a bencés konventekben is együtt éltek a különböző társadalmi osztályok fiai. Lehet, hogy Dobó Miklós pannonhalmi apát rokonságához tartozott ruszkai Dobó László turóczi prépost és testvére, István bencés szerzetes, akik 1400-ban családi birtokaik lefoglalása miatt tiltakoztak. Helyi és társadalmi eredet szempontjából jó áttekintést nyerhetünk a pannonhalmi konventről, melynek tagjai közt a XVI. század elején megtaláljuk a falusi (lázii, somlyói, zalavári, radai, füredi, földvári, bátai, felhévízi, dobói) származásúak mellett a mezővárosi (tatai, pápai, körmendi, losonci, nagyszombati, pozsegavári) eredetűeket is, akik származhattak paraszt, kézműves és nemes családokból. Budai Pál, Pesti János, Győri Mihály bi-656