Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

lála után VIII. Ince Ardicinus délia Porta bíborosnak adományozta a magyar főmonostort, aki követi minőségben ismételten megfordult Magyarországon. Az adományozást azonban két éven át nem lehetett foganatosítani, mert az apátságot 1490-től 1492ig Bakócz Tamás győri püspök, királyi kancellár tartotta kezében. Ardicinus így nem is egy évig lehetett Pannonhalma kommendátora. Az 1493-ban bekövetkezett halála után 5 nappal VI. Sándor összes javadalmaira saját törvénytelen fiát, Borgia Cézárt nevezte ki, akit ugyanakkor, 18 éves korában bíborossá is kreált. De Pannonhalma nem került Borgia Cézár tulajdonába, mert 1493-ban — Mátyás példáját követve — II. Ulászló saját kezelésébe vette azt. Borgia Cézáréhoz némileg hasonló volt a vele egy időben, 15 éves korában bíborossá lett Estei Hippolit története. Mátyás felesége unokaöccsét, Hippolitot — hogy megélhetését méltóképpen biztosítsa — 7 éves korában az esztergomi érsekség élére állította. Ezt a javadalmát 1497-ben az egri püspökséggel cserélte el, amit meg is tartott 1520-ban bekövetkezett haláláig. 1513ban X. Leó pápa ugyan a tapolcai apátságot is neki adományozta, de rendelkezését a király és Bakócz bíboros érsek támogatásával sem tudta érvényesíteni, mert a magyar rendek követelték azoknak a törvényeknek a megvalósítását, melyek tilalmazták, hogy bárki is két egyházi javadalmat élvezhessen. De az ország befolyásos családai is rajta voltak, hogy tagjaik megfelelő egyházi javadalomhoz jussanak. így került Pannonhalmára a nádori rokonsággal rendelkező Héderváry László, hogy pár év (1439—1447) múltán az egri püspökségre távozzék. Utána a szintén előkelő származású Debrenthey Tamás igyekezett megszerezni magának a főmonostort. Élete szinte egészen az egyházi javadalmak elnyeréséért való fáradozásban telt el. A veszprémi prépostság után az egri püspökséget akarta megszerezni, de vele szemben Héderváry lett a győztes. 1447-ben prépostsága megtartásával kapta meg Pannonhalmát, amit azután is szeretett volna birtokolni, hogy a pápa 1454-ben zágrábi püspökké nevezte ki. De ezt a püspökséget sem sikerült elfoglalnia, amiért — kárpótlásként — Mátyás király a széki apátságot is neki juttatta. Végül 1464-ben elnyerte a nyitrai püspökséget — Mátyás viszont két kommendája közül az egyiket, Pannonhalmát elvette tőle s 1468-ban az esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak adta, aki Debrentheynek már a zágrábi püspökség ügyében is legnagyobb ellenfele volt. Am kulturális és politikai életünknek ez a kiválósága, Vitéz János — akárcsak rokona és tanítványa, Mátyás király — szo-649