Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

s igyekeztek az irodalom és a tudomány műveléséről is gondoskodni. A már említet Wessyngton és Whethamstede is foglalkozott ugyan a történetírással, de náluknál jelentősebbet alkotott Walsingham Tamás és Elmham Tamás. Az előbbi mint a századok óta működő st albansi történész iskola vezetője s Paris Máté kései, de méltó utóda folytatta annak művét 1422-ig. A különböző formákban megírt művei, főleg melyek saját korára vonatkoznak, Anglia történetének legjobb forrásai. A westminsteri Elsham kolostortörténete kiválik kortársai hasonló tárgyú alkotásai között. Mint V. Henrik káplánja franciaországi hadjárataira is elkísérte urát, kinek történetét versben is, prózában is megírta (t 1428). Az angol humanizmus első képviselői közt szintén megemlíthetjük Whethamstedet, aki behatóan tanulmányozta a klasszikusokat s Boccaccio nyomán mithológiát írt. A canterburyi Selling Vilmos Oxfordban tanult latin retorikát, Firenzében görögöt. Kultúráját mutatja, hogy 1487-ben az angol követség szónokaként ő köszöntötte VIII. Ince pápát. Egyébként inkább receptív szellemi alkatú ember volt, aki kedvvel gyűjtötte a klasszikus szerzőket, egyéni alkotással viszont nem gyarapította az irodalmat. Kidderminster apát részt vett az V. lateráni zsinaton s művében Luthernak a búcsúról vallott fölfogását kárhoztatta. Védence volt az a szelíd lelkületű eveshami Róbert József, aki a reánk maradt kb. 160 levele tanúsága szerint Erazmust vallotta ugyan mesterének, akinél azonban sokkal egyháziasabb fölfogású volt. A levelek nem napi kérdésekkel és eseményekkel, hanem irodalmi problémákkal foglalkoznak. A kor legkiválóbb bencés költője, a buryi Lydgate János a XV. század első felében önéletrajzot, legendát, zsoltárfordításokat készített. Vallásos verseit őszinte érzés jellemzi. írt szerelmes verseket; szatíráiban a női gyöngeséget pellengérezte ki. Máskor a szegénység miatt panaszkodott, noha királyi kegydíjat is élvezett és sokat tartózkodott nemcsak az angol, hanem a francia királyi udvarban is. Az egyetemi tanulmányok természetszerű következménye volt, hogy a bencés könyvtárak túlnyomó részét hit-, jog- és orvostudományi művek tették, melyek mellett azonban a hagiografikus és aszketikus munkák sem hiányoztak. A sekrestyében, illetőleg a kincstárban őrzött értékesebb kódexek mellett a többiek a ,,kloister" s a kórus polcain álltak. A XV. századi építkezések során már külön könyvtártermeket létesítettek. -613