Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

király és a német császár barátságát elmélyíteni s mint a milánói Sforza család barátja készségesen közvetítette Mátyás magyar király óhaját, hogy utódjának jelölt természetes fia, Korvin János számára megnyerje Sforza Bianca kezét. A terv „clandestin", többé-kevésbé érvényes házasság formájában átmenetileg meg is valósult. Az a vágya azonban, hogy mint a császár „udvari káplánja" német területen nyerjen egyházi javadalmat és méltóságot, nem teljesült s így az egy-két tagú konvent dékánjaként halt meg Einsiedeinben. Az élet ott akkor kezdett újjá éledni, amikor a 86 éves Konrád lemondása után 1526-ban a st galleni Blarer Lajos lett az apát. Ö a nemesi, a főúri származás koyetelményét megszüntetve hamarosan 5 papból és 2 laikusból álló konventet szervezett. Annak nyomán haladt tovább Joachim apát (1544—69), akit Einsiedeln második alaítójának neveztek. A korszak vezető svájci kolostora az újjáéledt St Gallen lett. A polgári családból s a st blasieni konventből való Blarer Eglolf apát (1424—42) eltörölte a főúri családból való fölvétel monopóliumát és a prebenda intézményét. Az új életforma kialakítására Hersfeldből kért bencéseket, kiket aztán Cesarini Julián bíboros, pápai legátus kastli reformált szerzetesekkel váltott föl. Mivel pedig később Gáspár apát wiblingenieket hozatott, az új élet a sok változás közepette nehezen tudott meggyökeresedni. Végül Rösch Ulrik apátnak (1457—91) sikerült a reformot megvalósítani. A konventtagok számát kb. 20-ra növelte, tehetséges növendékeit a lipcsei és a páviai egyetemen képeztette. Ugyanakkor gondoskodott a reguláris fegyelem megtartásáról és az istentisztelet méltó végzéséről is. Halála után a konvent egy század óta az első alkalommal élhetett választó jogával. Gaisberg Ferenc apátsága alatt (1504—29) történt Notker Balbulus szenttéavatása, ami új lendületet adott a vallás-erkölcsi és a kulturális életnek. Nemcsak az ő, hanem a többi híres X.—XI. századi st galleni bencés műveit is összegyűjtötték és művésziesen díszítették. A dalmáciai és isztriai monostorok az előző korban még megőrizték kereteiket, ha lelki, fegyelmi tekintetben gyöngültek is. A mi korunkban viszont már a keretek is rohamosan pusztultak. A bencés konventeknek a XV. században kb. V3, a XVI. században 5/

6 része szűnt meg s a megmaradottak létszáma is nagymértékben csökkent. Ennek első oka a szinte általánossá vált kommenda-rendszer volt. A kisebb monostorok nagy része elveszítette anyagi alapját, másokat pedig az egyházi funkcionáriusok — bíborosok, 39 Szent Benedek fiainak II. 609