Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

írásai és káptalanjaik határozatai szerint végezték volna. Senging Márton melki perjel azt jelentette a bázeli zsinatnak, hogy még apátok is vannak, akik se írni, se olvasni, se latinul nem tudnak. Hogy az ilyen bencések nem tanultak teológiát s nem vették föl a papi rendeket, az természetes. De a tudományos képzettség hiányosságából az is következett, hogy a szellemi tevékenység is elerötlenedett. Csupán a történetírást művelték egyes helyeken s a képfestést gyakorolták, míg a könyvnyomtatás és a fametszés meghonosodása annak is véget nem vetett. A nagy és dicső múlttal rendelkező német apátságok elhanyatlásának tipikus menetét szemlélhetjük Reichenau történetében. Mikor 1402-ben apátválasztás vált esedékessé, a két grófi konventtag közül az egyik megválasztotta a másikat, az unokaöccs a nagybácsit, Zollern Frigyest. Az ő kormányzása idején tartották a konstanzi zsinatot, melynek résztvevői közül sokan — bíborosok és püspökök, uralkodók és tudósok — meglátogatták a közeli nagyhírű kolostort. Közöttük volt a későbbi V. Márton pápa, Zsigmond császár s a neves humanista, Poggio is. Ez utóbbi jegyezte föl, hogy ott is, St Gallenban is minő viszonyokat talált. Nagy örömmel fedezte föl ugyan egyes antik írók és egyházatyák sokat kutatott műveit, de nagy szomorúsággal látta, hogy ezek az értékes könyvtárak mennyire gondozatlan, elhanyagolt állapotban voltak. Érthető, hogy az ezeket a viszonyokat ismerő V. Márton székfoglalása után azonnal, 1417-ben megfosztotta állásától Frigyest, aki azonban ennek ellenére haláláig hatalmában tudta tartani apátságát. Utána a pápa mégis segített az áldatlan állapotokon. Amint 1424-ben St Gallenba, úgy 1427-ben Reichenauba is a jó fegyelmű St Blasienből rendelt apátot. Wartenberg Frigyes mindenekelőtt megszüntette a főúri származás privilégiumát. Bár egy-két előkelő családból való konventtag később is szerepelt, a többség azután már a közép- és alsó nemesség s a polgárság fiaiból került ki. A régi Konvents- vagy Klosterherr elnevezés helyett a Bruder, a fráter használatát honosította meg. A kolostori liturgiát a világi papok helyett újra bencésekkel végeztette. A kulturális hagyományok fölélesztése céljából 3 tehetséges fiatalt a bécsi egyetemre küldött s 1451-ben 51 kéziratot vásárolt. Szép kezdeményezéseinek hatása mégsem tartott soká, mert utódai nem folytatták művét. A kolostor anyagi és erkölcsi hanyatlását látva s a konstanzi püspök kérését hallva, II. Gyula pápa az 1508-ban bekövetkezett széküresedést arra akarta fölhasználni, hogy az apátságot megszünteti, birtokait pedig a konstanzi püspökséghez, annak -607