Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

udvarba, ahol a kinevezésért járó annatákról kötelezvényt kellett kiállítaniok. A pannonhalmiak közül III. Miklós 1319-ben személyesen, Czudar László 1365-ben két megbízottja révén kérte választása pápai megerősítését. A legélénkebb szentszéki kapcsolattal a garamszentbenedeki Szigfrid apát rendelkezett, aki legalább két alkalommal hosszú időt töltött Avignonban. Mivel a rendkívül mozgékony Szigfrid messzemenő pápai fölhatalmazásokat kapott bencés ügyekben s az sértette Boleszláv bátai apát hiúságát, a két főpap szembe került egymással. Igazsága tudatában Szigfrid a szentszék elé vitte az ügyet, ahova meg is idézték őket 1340-ben. Boleszláv igen súlyos penitenciát kapott. Két közjegyző és több főpap jelenlétében, evangéliumra tett kézzel s írásban tett nyilatkozatban kellett beismernie Szigfrid avignoni szállásán, hogy nyíltan és alattomosan, hamisan és jogtalanul rágalmazta Szigfrid apáturat azzal, hogy a magyar rendtartomány pénzét haszontalanul pocsékolta, hogy vizitációi során egyes bencésektől pénzt csikart ki, hogy nem procuratora (ügyvivője) a magyar bencéseknek. A jövőre vonatkozóan megígérte, hogy sem nyíltan, sem titokban nem nyitja többé ajkát rágalmazó beszédre Szigfrid apáttal szemben. Más alkalommal Szigfrid még hosszabb időt töltött Avignonban, mert 1344 márciusában személyesen kérte VI. Kelement, hogy utasítsa a magyar érsekeket és püspököket az egykori bencés monostorok visszaállítására, a bencés apátságokat pedig arra, hogy a visszaállítás költségeit közösen viseljék. Akkor kapta a pápától azt a megbízást, hogy a szávaszentdemeteri bazilita monostort szervezze át bencés apátsággá. Avignonból csak 1345-ben tért haza, amikor útközben meglátogatta az osztrák Garstent is, ahol másolatot készíttetett az alapító apát, Szt Berthold XII. századi életrajzáról. Az esemény emlékét a legenda XIV. századi göttweigi és XV. századi melki kézirata tartotta fönn. Természetes, hogy még gyakoribb volt az írásbeli érintkezés a szentszék s a magyar bencés rend, illetőleg annak egyes apátságai és tagjai között. Az évtizedekig tartó anarchia idején, de azután is gyakran fordultak támogatásért a pápákhoz, akik adott esetekben magyar főpapokat utasítottak, hogy akár egyházi fenyítékek alkalmazásával is szerezzenek érvényt a jognak és igazságnak. VIII. Bonifác 1297-ben az esztergomi érseket bízta meg, hogy a leghatalmasabb oligarchiákkal, a Csákokkal és Kőszegiekkel szemben védje meg Pannonhalma érdekeit. Hasonló tárgyú megbízást kapott 1333-ban a zirci ciszterci -589