Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

munkájába. Hogy csak a legnevezetesebbeket említsük: Angliából érkezett Bonifáchoz korábbi tanítványa, Lullus, aztán Burchard, Wigbert, az apácák közül Lióba és Thekla. A római angol-szász kolóniából ment hozzá Wynnebald és nővére, Walburga, hogy aztán a harmadik testvér, a 729-től 10 éven át Montecassinón él: Willebald is csatlakozzék a misszióhoz. Szt Bonifác és társai módszere nem egyezett teljesen canterburyi Szt Ágostonéval. Míg ugyanis Ágostonék kolostoraikból végezték a hithirdetés és egyházkormányzás munkáját, addig Bonifácék az egyes falvakat fölkeresve, a helyszínen tanították és keresztelték a népet. Éjszakáikat gyakran sátrak alatt táborozva (fixis tentoriis) töltötték. A munka haladtával megszervezték a plébániákat, amiket aztán a püspökségek fölállítása követett. A kolostori élet megszervezése és kiépítése szorosan beletartozott ugyan Bonifác programjába, de hithirdető és egyházszervező működését nem kívánta azokra építeni. Az általa és tanítványai által alapított kolostorok a szerzetesi élet otthonai lettek, melyek nem annyira szavukkal, mint inkább életükkel ismertették és terjesztették a keresztény világnézetet és életmódot. Ez abból a körülményből is látszik, hogy a bencés apátságok Bonifác működésének nem az elején, hanem második felében, a 730-as években és utána jöttek létre. Nevezetes alapítás volt Fritzlar, melynek élére Wigbert került, aki Glastonbury bői érkezett a német misszióba s átmenetilag Ohrdruffot is kormányozta. Lióba a bischofsheimi, Thekla az ochsenfurti és a kitzingeni zárdának lett apátnője. Willibald püspök 751-ben Heidenheimben alapított kettős kolostort, melyet Wynnebald, halála (761) után pedig Walburga vezetett. A később híressé vált hersfeldi apátságot a mainzi püspökké, illetőleg érsekké lett Lullus szervezte. Jelentőségében mindezeket a kolostorokat túlszárnyalta Fulda, Bonifác legkedveltebb alapítása. A világ zajától messze, a Fulda folyó partján, erdőségek mélyén feküdt ez, a Karlmann területén 743-ban létesített apátság. Élére a remeteségből előhívott, német származású Sturmit állította Bonifác. Fulda hivatásul azt kapta, hogy a német területek mintakolostora legyen. Ezért küldte Bonifác az apátot az akkortájt újjáéledt Montecassinóra, hogy a bencés élet forrásánál ismerje meg a valódi szerzetesi életet s azt igyekezzék kialakítani Fuldában. Bonifác a montecassinóiak dicséretes életéről Willibaldtól hallhatott, aki III. Gergely utasítására és Bonifác kérésére telepedett át onnét Germániába. 75