Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

Szt István nyugati kultúrpolitikájáról SRH II. 382, 392, Radulf Glaber nyilatkozata PL 142, 645. Szt Richárd apát egyházi és világi kapcsolatairól, arrasi és liégei reformjáról verduni Hugó Chroniconja Ss VIII. 376—7, az 1026. évi zarándoklatáról uo. 393 skv és az angoulêmei bencés Ademar Cabannensis Historiae-ja Ss IV, 145, az 1035. évi zarándoklat Ss VIII.- 209—10. Szt Gellért franciaországi tartózkodásáról Deliberatio 84, Szt Richárdról uo. 296. A verduni kanonokok Magyarországra telepedése Ss X. 492. Az arrasi Leduinról Ss VIII. 379; működéséről PL 141, 1333—4, Szt Poppo élete Ss XI. 300. Leduin bihari püspökről Ss XV. 963. A liégei polgárok Magyarországra költözése Pistorius—Struvius: Ss Germ. Ratisbonae, 1731. III. 118. A hahóti bencések és misekönyvük fontenellei származásáról Kniewald K. (ford. Kühár FI.) : A Pray kódex tartalma, kora, jelentősége. MKsz 1939, IV. sz.; uő A hahóti kódex (a zágrábi MR 126. sz. kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából. MKSz. 1938, II. sz. A római Leó és a fleuryi Abbo apát érintkezése s Abbo levele Mabillon: Annales O.S.B. Tom. IV. (Lucae, 1735) 84—5, 92—93, 635. Szt Gellért Andrással való tudományos és baráti kapcsolata Deliberatio 258, 296; a fleuryi Andrásról Chevallier: Repertoire des sources historiques du Moyen Âge. Bibliographique. I. (1903) 222. Szt Richárd és András Szt Gellérttel való kapcsolatára utalt Radó P.: A magy. liturgia eredete a XI. században. Vigília, 1957. 391—9. Gauzlin apátról PL 141, 763—6; Andrásról, az életrajzát megíró szerzeteséről uo. 763; 1. még Manitius II. 331—7. Chartresi Fulbert levelezéséből (PL 141) látható, hogy összeköttetésben állott Abbóval (190. lap.), Gauzlinnal (244), Odilóval (217, 252); Boniperthhez írt levele uo. 189—90. Szt Odiló fejedelmi kapcsolatai PL 142, 924, Szt Richárddal való barátsága Ss VIII. 393, Szt István királyhoz intézett levele Király I. i. m. 7—9; a clunyi vizitációkról uo. 6. Szt István és Montecassino Ss VII. 674. Az iskolázással kapcsolatban: Boldog Mór följegyzése SRH II. 383, az esztergomi klerikusok Ss IV. 547, Szt Gellért iskolája SRH II. 494, Bonipert grammatika-kérése PL 141, 189—90; Holub J.: Bonipertus. Janus Pannonius Múzeum 1959. évi évkve 97—99. Az apátságok belső életére SRH II. 383, a pannonhalmira uo. 452—3. Az éjszakai zsolozsma után a pannonhalmiak éppúgy folytatták az éjjeli pihenést, mint az arrasiak Ss VIII. 378. Szt Gellért vallás-erkölcsi életéről SRH II. 473—4. Galla F. könyve: A clunyi reform hatása Magyarországon (Budapest, 1931) sok értékes adatot közöl ugyan, de végső következtetését nem fogadjuk el. Cluny nagyobb szabású és közvetlen hatását tagadó fölfogásunkat „Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház* a XI. században?" c. tanulmányunkban fejtettük ki (Regnum. 1943. 141— 457-