Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

így történt, hogy Karlmann hamarosan magához hívatta a németek érsekét, a szentszék követét, Bonifácot, s megbeszélte vele a már 80 éve szünetelő zsinat összehívását. Bár a trieri, a mainzi és a sváb püspökök távol maradtak tőle, Bonifác és püspökei 742-ben a „német" zsinaton megtárgyalták a problémákat és meghozták a szükséges határozatokat, amiket Karlmann birodalmi törvényeknek nyilvánított. Az üresedésben levő püspökségeket, pl. a metzit, verdunit, speierit, lüttchit megfelelő erkölcsű és műveltségű férfiakkal töltötték be. Meghatározták a püspökök és a plébánosok jogkörét, ami által elejét vették a fegyelmet alig ismerő ír misszionáriusok további működésének. Kimondották a Martel Károly által lefoglalt és világiaknak adott, „szekularizált" egyházi javak visszaszolgáltatását. Megtiltották az egyháziak fegyverviselését, a tisztaság ellen vétő egyháziakra és szerzetesekre kenyéren és vízen való böjtölést, megvesszőzést, illetőleg börtönbüntetést szabtak ki. Szerzetesi, bencés vonatkozásban korszakalkotó volt a zsinatnak az a határozata, mely szerint a férfi és a női szerzetesek kizárólag Szt Benedek reguláját tartoznak követni. Ez a rendelkezés vonatkozott az ír származású hithirdető püspök-apát, Szt Pirmin kolostoraira is, aki 724-ben a bodeni tó szigetén alapította meg a javaközépkorban oly nagy szerepet játszó Reichenau apátságát, amit aztán Pfäfers, Murbach, Schwarzach, Hornbach létesítése követett. Szt Kolumbán társának, Szt Gallusnak, illetőleg Szt Otmárnak az alapítása, a később ugyancsak híressé vált St Gallen, az onnét benépesített Kempten, a pfäfersiek által megszállt Disentis szintén bencés apátság lett. Természetes, a Szt Bonifác működését követő évtizedekben szervezett kolostorok, mint Ottobeuren, Mondsee, Scharnitz, Metten, Mattsee, Wessobrunn, Benediktbeuern, Tegernsee, Kremsmünster) is bencés intézménnyé lettek. A zsinatokon szereplő „sancta regula" kifejezése azóta már Szt Benedek rendszabályát jelentette. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a 742-ben kinevezett metzi püspök, a bencés neveltségű Szt Chrodegang készítette el a kanonokoknak azt a szabályzatát, mely évszázadokon át irányította a káptalanokban élő világi papok életét, s amely szabályzat Szt Benedek aszketikus és kormányzati utasításait követte. így érthető, hogy a „vita canonica" és a „vita monastica", a kanonoki és a bencés életmód között hosszú időn át oly nagy hasonlóság volt. A következő, a 743. évben a nyugati, a francia rész feje, Kis Pippin is megkezdte az egyházi reform munkáját s abban hasonlóképpen Bonifác segítségét vette igénybe. Kérésére 743-ban 77