Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

kemény és nem nehéz" rendelkézéseivel. hanem szükségesnek tartották az erősebb aszkézis alkalmazását, a Regula interpolálását. Az interpolálás azonban nem mindig jelentett szigorítást, hanem a viszonyokhoz való alkalmazkodást is. Cuthbert apát leveléből tudjuk, hogy Béda padlón ülve fogadta a halált, s azt is látjuk, hogy cellában lakott, ahol dolgozott és imádkozott. Búcsúzó társainak a ládájában tartott tömjént, édességeket és lenkendőket adott emlékül azzal a megjegyzéssel: ,,Ezen világ gazdagjai aranyat, ezüstöt és más drága dolgokat ajándékoznak; én azt adom nektek örömmel, amit nekem Isten adott." Cuthbert apát szintén kapott ajándékot az egyik szerzetestől — s az apátnak akkor már nemcsak külön asztala, hanem külön háztartása is kialakulóban volt. Bár Bédát dicsérték azért, hogy egész életét kolostorában töltötte, a stabilitas fogadalmát sem az angolok, sem a következő korok bencései nem értelmezték szigorúan. Vallási és tanulmányi célból gyakran tettek nagyobb utazásokat s telepedtek meg hosszabb-rövidebb időre idegen kolostorokban. Az aszkézis eszközei között igen jelentős szerep jutott a komoly erőkifejtést igénylő munkának. A foglalkozás szerint való differenciálódás már világosan látható. A testvérek jórésze a klérushoz tartozott s ők főleg a pásztorációban, vagy oktatás, illetőleg a tudományok terén dolgoztak. A másik rész viszont inkább fizikai munkát végzett. Egyik nemesi származású szerzetesről, Eosterwineról jegyezte föl Béda, hogy készséggel vett részt bárminő munkában: akár gabonát kellett rostálnia vagy őrölnie, akár juhokat vagy teheneket kellett fejnie, akár a konyhában vagy kertben kellett dolgoznia vagy a mezőn szántania. Mikor aztán ezeket a munkákat apát korában is szívesen végezte, akkor már az alázatosság és az aszkézis különleges jegyét látták benne. A kolostorok anyagi létét főleg a földbirtok biztosította, amit az uralkodó és a nagyurak juttattak az apátságoknak. Az adománybirtok természetesen nem állott magában, hanem bizonyos számú szolga és bérlő család is tartozott hozzá, akik azt művelték s meghatározott természetbeni szolgáltatásokkal járultak hozzá a kolostor fönntartásához, a konvent megélhetéséhez. Biscop a királytól kapott birtokát hasznos cserékkel is gyarapította. Hogy jövedelmei messze meghaladták azt a mértéket, mely szerzetesei eltartásához szükséges volt, azt nagyszabású és költséges építkezéseiből, utazásaiból és könyvvásárlásaiból is láthatjuk. Bár nem Angliában alakult ki, bencés történetünkben mégis ott találkozunk először a ,,kettős kolostor"-ok intézményével, 5 Szent Benedek fiainak I. ß5