Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

tény élet szempontjából nemcsak idegennek, „disciplina exte­rior"-nak, hanem veszedelmesnek is tartotta. Azt mondotta, hogy az a hamisság tudománya, az az erős és gonosz szellem tudománya. A két kultúra elemeit nem akarta össze vegyíteni — Isten templomában nem tűrte a bálványok berkeit: „In templo Dei nemus plantar! prohibetur." Ezt a fölfogást tükrözi az a levele is, melyet Desiderius vien­nei érsekhez, „Gallia püspökéhez" intézett. Hallotta ugyanis, hogy az érsek egyeseknek a grammatikát magyarázza, ami ter­mészetszerűleg a klasszikusok ismertetését is jelentette. Ez a hír annyira fölháborította, hogy szégyenkezés nélkül még em­lékezni sem tudott rá — mert hogyan férhet meg ugyanazon szájban Juppiter és Krisztus dicsérete?! Szörnyű dolog, ha püspök cselekszik olyat, ami még vallásos világi emberhez sem illik. A római szemináriumban, a „Schola cantorum"-ban tényleg csak a kifejezetten egy házias tárgyak — liturgikus zene, ének, a szentírás és az egyházatyák ismeretét jelentő hittudomány — szerepeltek. Ezek nyelve azonban szintén a latin volt, amit a papságnak ismernie kellett. A latin nyelv és a klasszikus kul­túra egymással kapcsolatos problémája fölmerült tehát, de még nem nyert megfelelő megoldást. Bár Gergely pápa legfőbb gondja természetesen az egyete­mes egyházra irányult — Szt Benedek és intézménye mégis kü­lönlegesen sokat köszön jóindulatának és szeretetének. Hogy mennyire tisztelte és értékelte Szt Benedeket, az abból is lát­ható, hogy a Dialógusok című műve négy könyvéből egyet, a másodikat teljesen az ő élete és működése ismertetésére szentelt. A pápa Benedek-életrajza: a Nyugatnak adott keresztény tanítás Szt Benedek életének megrajzolása két szempontból is fontos esemény volt. Egyrészt Gergely pápai tekintélyével és írói kész­ségével az érdeklődés előterébe állította Szt Benedek alakját, aki nemcsak csodálatos életével, hanem tanításával is tündökölt. Azt, aki az ő leírásánál is részletesebben óhajtotta megismerni hőse erényes életét, regulája tanulmányozására buzdította, mi­velhogy „a szent férfiú semmiképpen sem taníthatott másho­gyan, mint amiként élt." Ezt a regulát a pápa tartalomban és formában egyaránt kiváló alkotásnak minősítette, amely „mér­téktartásban kimagasló, előadásban ékesszóló". Másrészt azért volt fontos esemény az életrajz elkészítése és megjelentetése, mert abban nemcsak Szt Benedek életének cso­4 Szent Benedek fiainak I. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom