Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

még nincsen lezárva. Annak ellenére úgy látszik, hogy helyes volt A. Genestout solesmesi bencés elgondolása, mely szerint Szt Benedek használta forrásul az ismeretlen szerzőjű Regula Magistri-t és nem fordítva, mint korábban hitték. De azért az sincs teljesen kizárva, hogy a kettőnek közös forrása volt. A vita bibliográfiáját Cappuyns foglalta össze: Lexique de la Regula Magistri. Haga, 1964. 15—23. Vö. B. Steidle i. m. Stílus- és szövegkritikai szempontból többen vizsgálták a Regulát, így L. Traube—

H. Plenkers: Textgeschichte der Regula S. Benedicti.

2 1910; B. Lindenbauer: S. Benedicti regula monachorum philologisch erklärt. Metten, 1922; Fr. Renner: Textgeschichte und Entstehungsphasen der Benediktusregel. St Ottil. Emlkv 397—474. R. Hanslik: Benedicti Regula. Wien, 1960. Gyakorlati szempontból leghasználhatóbb C. Butler kiadása: Sancti Benedicti Regula monasteriorum. Freiburg i. Br.

2 1927. A Regulát speciális módon elemezte S. Brechter: Die soziologische Gestalt des Benediktinertums in seinen Anfänge. St Ottil. Emlkv 57—76 és A. Blazovich i. művében. II. fejezet. Montecassino pusztulásáról s a Rómába költözésről Chronicon Cassinense, Ss VII. 580/81. A római bazilikás monostorokról Penco 123—135. A Regula elterjedéséről Zimmermann I.: Die Ausbreitung der Regula sancti Benedicti in den ersten Jahrhunderten ihrer Geltung: Gr. Penco: La prima diffusione della Regola di S. Benedetto. Studia, 42. (1957) 321—345. Szt Gergely régi (VIII—

IX. századi) életrajzai PL 75; újabbak Babura L.: Nagy Szt Gergely élete. Budapest, 1927; P. Batiffol: St Gregoire le Grand.

3 Paris, 1928; bencés vonatkozású jelentőségét újszerűen fogalmazta meg K. Hallinger: Papst Gregor der Grosse und der hl. Benedikt. Studia 42. (1957), 231—319. Szt Gergely i. beszéde PL 76, 1010; a klasszikus írókra vonatkozó fölfogása uo. 998—684, 1102; sevillai Leanderhez intézett levele MGH Epist. I. 357, a viennei Desideriushoz írt levél PL 77, 1171—2. A klasszikus hagyományokból és Boethius s Cassiodorus eszmevilágától való elhajlását hangsúlyozta Manitius, I. 94. A szerzetesség és a klérus viszonyára való nézete PL 77, 19, 680, 722. A gregorián istentiszteletről, zenéről s a Schola cantorum-ról 1. Ursprung i. m. és Szigeti K. Jubilate (A gregorián ének kézikönyve. Budapest, 1948), melyben a gregorián ének rövid története is megtalálható. Az angolországi hithirdetésről és egyházszervezésről 1. Beda Venerabilis művét: História ecclesiastica gentis Anglorum PL 95, 23—290; Egbert püspökhöz írt levele PL 94. 665. Szt Gergely levele Mellitushoz PL 77, 1215—6. Vö. még P. Brou: Augustin de Canterbury et ses compagnons,

2 Paris, 1900. 446-