Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

De Reá vonatkoznak a többi ábrázolások is: a testté lett Igét tartja karjai közt a Szűz Anya, a halál fölött diadalmaskodó Krisztust szimbolizálja az oroszlánt legyőző Sámson s a déli bejárat báránya. Falfestészetünk kezdetei, jáki emlékei A szobrászathoz hasonlóan díszítő és tanító célt szolgált a román bazilikák falfestészete is. Hazánkban ez a művészet szintén olasz hatásra alakult ki. Könnyen érthető, hisz keresztény kultúránk alapvetését olasz műveltségű főpapok: a római Anasztáz pannonhalmi apát, majd esztergomi érsek, Gellért velencei apát, később marosvári püspök irányították s Asztrik pécsváradi apát, majd kalocsai érsek is megjárta Itáliát. A fejlett olasz művészet mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk az ősibb bizánci stílusról sem, hisz nemcsak a magyarok, hanem az olaszok s a németek is sokat tanultak, sok elemet kölcsönöztek belőle. Hazánk a XI. és XII. században közvetlen szomszédságban élt a bizánci birodalommal, a görög és a magyar uralkodó család között rokoni, a két állam között kulturális kapcsolatok alakultak ki. így természetesnek tekinthető a bizánci stílus hatása a magyar festészetre. Mint általában, úgy nálunk is a középkori falfestészetnek csak töredéke maradt meg. Túlnyomó része a templom falával együtt elpusztult, másokat viszont bemeszeltek vagy a későbbi kor ízlésének megfelelően átfestettek. Legrégibb falfestményeink a feldebrői altemplom XI. századi freskói, melyek a „Maiestas Domini"-it érzékeltetik. A XII. századi pécsi, a XIII. századeleji deáki bazilikából csak többkevesebb töredék maradt meg. Épp ezért különlegesen értékesek a XIII. század közepén készült jáki festmények. Amint a jáki szobrászati, úgy a festészeti alkotásokat is különböző művészeknek tulajdonítjuk. A főapszis falán oltárkép gyanánt látható az a festmény, mely a templom védőszentjét, Szt Györgyöt ábrázolja, amint vágtató paripáján ülve leteríti a sárkányt. A mester bizánci és olasz tanítványnak látszik ugyan, de — pl. a ló ábrázolásában — magyar egyénisége is megnyilatkozik. A képek másik, kopottabb csoportja a déli mellékhajó végén, a torony alján látható. A festmények tárgyát nehéz meghatározni. A nyugati falon ugyanis két angyal egy szent — tán Szűz Mária — lelkét viszi az égbe s halálán aszszonyok siránkoznak. A déli falon öt férfi áll; mivel gloriola 405-