Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Szt István Nagyobb Legendáját Pécsváradon írják Szt István első, vagyis Nagyobb Legendáját bencés — valószínűleg pécsváradi — író készítette 1080 körül. Az ösztönzést bizonyára Szt István kultuszának erősödése, Mór püspök példája s a magyar múlt iránt fokozódó érdeklődés szolgáltatta. Megírta a szerző, hogy a magyarok Keletről jöttek Pannóniába. Az új hazájába elhelyezkedett nép akkor még nyers, nomád és pogány volt, mely hosszú időn át a keresztény népek bűnei megbosszúlására, Isten rendeléséből folytatta pusztító hadjáratait. Ám negyedik fejedelmük, Géza már arra törekedett, hogy békés kapcsolatokat teremtsen az országát környező keresztény államokkal. Ebből a célból udvarával együtt fölvette a kereszténységet s megígérte, hogy példáját népe is követni fogja. A magyarság életmódjának ily nagyarányú átalakítása azonban nem történhetett külföldi „hospes"-ek (papok és lovagok) támogatása nélkül, akiket éppen ezért szívesen fogadott országába. Köztük a legjelentősebb személyiség Szt Adalbert püspök volt, aki térítette és keresztelte a magyarokat s a bérmálás szentségében részesítette Géza fiát és utódját, Szt Istvánt. Hőse alakjában a szerző szinte kizárólag a „szent" vonásait ábrázolta. Erényei közül — jó szerzeteshez illően — az alázatosságot és irgalmas voltát emelte ki. Az egyház ügyeiben való buzgóságát a hitterjesztés tőle telhető támogatása, monostorés templomépítései s külföldi alapításai mutatták. Hadvezéri tetteit — bessenyők leverését, II. Konrád császár támadásának elhárítását — inkább csak az életszentségét bizonyító csodás események miatt említette. A szerző gondos forrástanulmányokat végzett. Ismerte Szt István törvényeit, fiához, Imre herceghez intézett Intelmeit, Szt Márton, Szt Adalbert, Szt Zoerard András és Benedek legendáját, Regino Chronicon-ját, II. Konrád Wipo-féle életrajzát s minden bizonnyal a Chronica Hungarorum-ot is. Mindezek mellett sok értékes adatot nyert monostora hagyományából, s az idősebbek elbeszéléseiből is. Műveltsége bencés jellegét Szt Benedek regulájának és életrajzának nagy hatása mutatja. Szt István — a Regula előírása szerint — gyakori imádságát könnyek közt végezte, állandóan gondolt a halálra s így mindig megőrizte komolyságát; a vendégeket Krisztusként fogadta s magát népe pásztorának tartotta. Amint Szt Benedek, úgy Szt István életszentségét is csodákkal akarta Isten bizonyítani. 359-