Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Mór püspök műve nyomán alakultak ki. Mikor aztán ez a bencés használatra készült Kódex alig egy évtized múltán, 1094-ben az akkortájt alapított zágrábi püspökségre került, a világi papság számára újra át kellett dolgozni s ennek során a szerzetesi jellegű Pro congregatione, Pro abbate, Pro seculo renuntiantibus miséket kihagyták s helyükre más szükséges szövegeket illesztettek. Scriptoriumaink működését azonban még világosabban szemlélteti a lényeges részeiben Bold ván, az ottani apátság számára szerkesztett Pray Kódex. Ez a gyűjteményes mű alapjában véve szintén misekönyv, mely bizonyára egy korábbi magyar bencés példány nyomán készült. Lehetséges, hogy a Kódex bencés hangulatú Szt Imre-miséje már mintájában is megvolt, de az bizonyos, hogy a kevéssel előbb kanonizált Szt László miséjét a Kódex szerzője szerkesztette, miközben Hartvik legendájának s más magyar történeti műnek a fölfogását is érvényesítette. A vasár- és ünnepnapok s a különféle alkalmak votívmiséinek szövegein kívül közölt — mint már említettük — misemagyarázatot s különféle, mise és áldozás előtt és után végzendő imákat. Lemásoltatta aztán azt a Bernold-féle Micrologust, mely a liturgia végzésére vonatkozó római előírásokat tartalmazta, s az I. esztergomi zsinat határozatait, mely többek között a Micrologus használatát is elrendelte. A misekönyv öszszeállítója, illetőleg használója számára szükséges volt aztán az a Naptár, mely a karácsonnyal kezdődő egyházi év beosztását, a húsvét idejét, s a szentek ünnepeit mutatta. Mint a Naptár függelékeit mellékelte a két húsvétmutató táblát, a csíziót s a húsvétszámítás szabályait. A Kódex gyűjteményes jellege látszik abból, hogy több — részben a világiakra, részben a szerzetesekre vonatkozó — áldás- és szentelményformulát, két Szűz Mária-officiumot s egy himnuszt is közölt Szt Egyedről. Ezeken az istentiszteleti jellegű szövegeken kívül tartalmaz a Kódex olyan részleteket is, melyeknek a liturgiával már semmi kapcsolata sincs, amiket csupán a szerző egyéni érdeklődése csatolt oda. Ilyenek a föntebb említett Alkuin- és Bridferth-féle dialógusok, az egészségügyi szabályok, a szerencsétlen napok s a királyok uralkodási idejének jegyzéke s az az évkönyvszerű történeti följegyzés, mely bizonyára a pannonhalmi eredetű Chronica Hungarorum kivonataként készült. Végül megemlítjük még azt a részletet, mely Bernát spalatói érsek „Si fuisses hic" kezdetű beszédéből, illetőleg „Contra hereticos" című művéből való s a temetési szertartás sermo-ját. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy ennek nyomán készítette szer352-