Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

voltak, természetszerűleg mindegyik maga gondoskodott a szerzetesi utánpótlásról, a monostorba került gyermekek és ifjak neveléséről és oktatásáról s így minden apátságnak rendelkeznie kellett iskolával és tanítóval. Csupán a reánk maradt források gyér voltának és szűkszavúságának tulajdoníthatjuk, hogy iskoláinkra vonatkozóan is oly kevés közvetlen adattal rendelkezünk. A pannonhalmi és a csanádi iskoláról Szt Mórral és Gellérttel kapcsolatban már az előző fejezetben megemlékeztünk. Korszakunkra vonatkozóan jellemzőnek találjuk, hogy a somogyvári apátság 1091-ben történt fölavatására érkező francia bencések között találjuk azt a poitiersi Péter grammatikust, aki ha nem is tanítója, de minden bizonnyal megszervezője lett az új apátság iskolájának. Két évtizeddel később, 1111-ben a zobori apátság perének tanúi közt Vilmos „grammaticus" szerepelt. A XI. század végéről való „Esztergomi Króniká"-ban éppúgy megjelennek a monostori iskola növendékei, mint ahogyan az egy századdal későbbi Pray Kódexban is többször szerepel a boldvai iskola, s annak mestere és ifjúsága (schola, magister, pueri). A híres történetíró, Anonymus — miként látni fogjuk — bizonyára a pannonhalmi iskola mestere volt a XII. század közepe táján. Ezt az iskolát dicsérte a már említett Cerbanus, amikor azt írta, hogy „Szt Márton kollégiumá"-ba számtalan sokan gyűlnek mindenünnét. A görögből latinra fordított aszketikus művét az iskola kezdő és haladó tagjainak — tironibus, adhletis — s általában a tanuló ifjúságnak — studiosis — küldötte. Az írásbeliség fejlődésével arányosan több hírt hallunk aztán iskoláinkról s azok mestereiről is. Így Wid pannonhalmi, András lébényi, Jakab garamszentbenedeki magister nevével találkozunk s a pannonhalmi Farkadinon kívül Somogyváron Bálint, Pécsváradon Rajner cantort említik forrásaink a XIII. század első felében. Iskoláink szellemének, működésének és hatásának a képét főleg a Szt László korában készült pannonhalmi könyvtárjegyzék, az egy századdal később szerkesztett Pray Kódex s a reánk maradt egyéb írások, irodalmi alkotások tartalmi és stiláris elemzése alapján ismerhetjük meg. Az iskola célkitűzését s a tananyag tartalmát általában a kor kultúrája és az iskola speciális hivatása alakítja ki. Arra képezik az ifjúságot s arra tanítják, amit mint értékes művelődési anyagot a múltból továbbszármaztatni kívánnak a jelen szolgálatára s a jövő fejlesztésére. A művelődési anyagot tehát lényegében a kor világnézete, kulturális képe és szükséglete határozza meg. 344 1