Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Pray Kódex szerint — szétszakítottak két vászon leplet s az illetők eltűntek vele. A szimbólumokban oly gazdag nagyszombati liturgiából megemlítjük, hogy az összes házaknál kioltották a régi tüzet s az újat a szentelt tűzből gyújtották meg. Bár akkor már ismert volt a húsvéti gyertyát szentelő ,,Exultet"-nek a „felix culpa" (szerencsés bűn) betétje, azt a hahóti és a Pray-Kódex szerkesztője egyaránt hallgatással mellőzte. A próféciák éneklése közben történt a gyermekek hitoktatása, katechézise s utána megáldoztatták őket mégpedig — úgy látszik — két szín alatt: „accipiant infantes corpus et sanguinem Domini." A föltámadási körmenetet a győri Agenda és a boldvai misekönyv szerint is Húsvét reggelén, a Tertia után tartották. Miután a körmenet visszatért a templomba, a győri Agenda szerint két klerikus ezt énekelte: ,,Crucifixum Dominum laudate, et sepultum propter nos glorificate resurgentemque a morte adorate": Dicsérjétek a megfeszített Urat és dicsőítsétek a miattunk eltemetettet és imádjátok a halálból föltámadottat. Két másik klerikus erre így válaszolt: ,,Emlékezzetek, hogy előre megmondotta, hogy az emberfiának meg kell feszíttetnie és harmadnapon föl kell támadnia." Utána következett az ünnepi mise. Szűz Mária fénylő tisztelete Az Űr ünnepei után ismertetjük Szűz Mária kultuszát, ami kezdettől fogva lényeges része volt a magyar keresztény vallásosságnak. Már Szt István első életrajzának szerzője kiemelte hőse kiváló Mária-tiszteletét s még mkább hangsúlyozta azt Hartvik püspök. Megírta, hogy Szt Istvánnak az volt a szíve vágya, hogy Szűz Mária halála és mennybevitele ünnepén szállhasson az ő lelke is az Űr színe elé. Kívánsága teljesült is. Ugyanakkor, a XI. század végén készült Szt Gellért Kisebb Legendájának legbájosabb részletei szintén a püspök Mária-tiszteletére vonatkoznak. Elbeszélte a szerző, hogy Gellért püspök núnden köznap matutinuma és vesperása után körmenetben vonult Szűz Mária díszes oltára elé s azt is hozzáfűzte, hogy „ez a szokás még mindig gyakorlatban van". Ezek a följegyzések azért fontosak, mert egyrészt fényt vetnek a bencés szerzők lelki világára, másrészt pedig a monostori közösségek magán- és közös olvasmányaivá válva alakították azok Máriás lelkületét. Szertartáskönyveink valóban bizonyságul szolgálnak apátságaink színes, eleven Mária-kultuszára. A Hahóti Kódex a Gyertyaszentelő és Gyümölcsoltó s a Nagy- és Kis-Boldogasszony 330-