Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

birtoklása fölött Gerbert és Arnulf között kialakult vitát véglegesen lezárja. Ez alkalommal ismerkedett meg Reimsben Leó Fleury apátjával, Abbóval, aki klasszikus és egyházjogi tudománya révén a francia egyház egyik legkiválóbb vezetője volt. A következő évben Abbó járt Rómában, hogy kolostora privilégiumait megerősítesse a pápával. Időközben azonban meghalt XV. János s így Abbo dolga végezetlenül tért vissza Fleurybe. Mikor aztán hamarosan értesült arról, hogy V. Gergely személyében ismét lett feje az Egyháznak, néhány szerzetesét Rómába küldte, hogy ott Leó apát közvetítésével intézzék el az ügyeket. Abbo leveléből arról is értesülünk, hogy Leó kápolnát szándékozott építeni Szt Benedek tiszteletére s erre a célra Fleuryből kért Szt Benedek-ereklyéket, melyek ellenértékeként ő Szt Bonifác-ereklyéket ajánlott fel a francia kolostornak. Leó és Abbo barátságának ez az ismerete csak gyarapszik jelentőségében, ha arra gondolunk, hogy Leó apát szerzetesei: Szt Adalbert s öccse, Gaudentius és egykori udvari papja, Asztrik csakhamar ezen események után, 996 őszén a lengyel-porosz misszióba indulva végiglátogatták Franciaország szent helyeit s Tours, St Denis és Glanfeuil után, — tán éppen Abbo vagy szerzetesei invitálására — eljutottak Fleurybe is, ahol Szt Benedek ereklyéi előtt hódoltak. Adalbert ugyan ezután csakhamar vértanúságot szenvedett, Asztrik azonban egy-két év múlva pécsváradi apát, majd hamarosan kalocsai püspök lett s mint ilyen vezető szerepet nyert a magyar szerzetesi és egyházi élet kialakításában. Ám amint a Szt Richárddal kötött barátság értékes francia— magyar kultúrkapcsolattá fejlődött, úgy Fleury hatását sem tartjuk múló jellegűnek. Ezt látjuk abból, hogy évtizedekkel később Szt Gellért lelki testvérének, „divinae germanitatis vir"-nek és „divinus frater"-nek nevezte azt az Andrást, akivel tudományos, irodalmi kapcsolatot tartott fenn, s akinek a „De divino patrimonio" című művét megküldötte. Ez az András presbiter viszont bizonyára azonos volt azzal az Andrással, aki Fleury szerzetese, majd perjele lett, s aki elkészítette Abbo utódának, Gauzlin apátnak az életrajzát és folytatta a Szt Benedek csodáiról Fleuryben vezetett f öl jegyzéseket. Gauzlin korának szintén egyik kiemelkedő alakja volt. Capet Hugó francia király természetes fiaként született s kora ifjúságától fogva Fleuryben élt, ahol kiváló aszketikus és irodalmi műveltségben részesült. Abbo halála (1004) után testvére, Róbert király, Fleury apátjává tette, 1013-ban pedig még a bourgesi érsekséget is ráruházta. 1026-ban leégett kolostorát két év alatt 283-