Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

megmerevedett. Ezen istenítélet hatására az illető természetesen magába szállt és bocsánatot kért Szt Richárdtól. Ez az előkelő származású és kiválóan művelt szerzetes Leduin volt, aki aztán az apát legkészségesebb tanítványa és legkedvesebb fia lett. Utána jó ideig Richárd környezetében, Verdunben élt, 1023-ban azonban már St Vaast apátjaként szerepelt s nevével 1041-ig lehet találkozni. Följegyezték róla, hogy újjáépítette kolostora templomát; fölszentelését 1031-ben az a Gellért arrasi püspök végezte, akit Leduin arra is rávett, hogy csatlakozzék a belga, illetőleg a burgundi főpapok Treuga Dei-mozgalmához. Ezzel a Leduinnal azonosítjuk azt a Leduin bihari püspököt, aki 1050 körül rokonai látogatására Liègebe érkezett s aztán barátját, a namuri grófot fölkereste és értékes ereklyékkel ajándékozta meg. Föltevésünket nemcsak a kronológia engedi meg s a ritka nevek egyezése ajánlja, hanem több körülmény is. így az, hogy az arrasi apátság Lotharingia határán feküdt s az arrasi Leduinról kifejezetten említették, hogy nemesi, előkelő származású volt — a bihari Leduin püspök szintén Lotharingiából származott és baráti kapcsolatban állott a namuri gróffal. Ezek szerint, amint Richárd első arrasi apátja, Poppo II. Henrik, majd II. Konrád birodalmában terjesztette mestere eszméit, úgy hasonló szerepet vállalt utóda, Leduin apát is Magyarországon. S most, miután értesültünk Leduin liégei látogatásáról s tudjuk, hogy a liégei Szt Lőrinc-kolostort szintén Richárd apát szervezte meg, könnyen megértjük, hogy az 1052. évi éhínség idején miért éppen Magyarországra költözött Liège sok polgára. De Szt Richárd még közvetlenebbül is hatott a magyar bencés élet kialakítására. Valószínű ugyanis, hogy a zalamegyei Hahót apátsága még Szt István életében vagy legalábbis a XI. század közepén keletkezett s első lakóit a Richárd által megreformált Fontennelleből kapta, akik természetesen egyik misekönyvüket is magukkal hozták. Ezt abból következtetjük, hogy a Hahóti Kódexnek nevezett misekönyvet az 1072—83. években olyan misekönyvről másolták, melyet eredetileg Fontenelleben használtak. Az ottani St Wandrille-apátság alapítója ugyanis Szt Audoenus roueni püspök volt, akit ezért a kolostor atyjaként tisztelt. S íme a Hahóti Kódexet író magyarországi bencések ugyancsak atyjuknak, „pater nosteť'-nek nevezték Szt Audoenust. A magyar szerzetesség francia kapcsolatait kutatva Fleuryt sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Tudjuk ugyanis, hogy a római Szt Elek és Bonifác-kolostor apátja, Leó pápai követként két francia zsinatot is tartott 995-ben, hogy a reimsi érsekség 282-