Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
IV. Fejezet • A bencés rend
koronázása után a szláv mellett már a magyar kérdés is érdekelte Nagy Ottót. Ám Róma ébredező öntudatával szemben akkor még a császárság törekvései érvényesültek. Amint meghalt XIII. János, Ottó elérkezettnek látta az időt tervei megvalósítására. 973 húsvétján rendezte azt a híres quedlinburgi fogadást, melyen Boleszláv cseh és Miesko lengyel hercegen kívül megjelentek a dán, szláv, bulgár és görög követek s a magyar fejedelem küldöttei is. A fogadás célja nyilvánvalóan a kelet európai hittérítés és egyházszervezés ügyeinek megtárgyalása volt. Kiviláglik ez abból, hogy már két év múlva fölállították a cseh püspöki széket Prágában s azt a mainzi, tehát német érsek joghatósága alá rendelték. De ennél előbb, tán még 973-ban megindult Magyarország felé Brúnó verdeni püspök, hogy ura megbízásából megtárgyalja Géza fejedelemmel a magyar hittérítés és egyházszervezés módozatait. Brúnó azonban már nem Nagy Ottó követségében járt el, mert az a quedlingburgi fogadás után hamarosan meghalt. De fia és utóda, II. Ottó — ha nem is oly eréllyel — magáévá tette terveit s a magyar hittérítés így mégis Nagy Ottó és Géza elgondolása szerint indult meg. A föntebbiekben láttuk, hogy Nagy Ottó minő célt akart elérni a keleteurópai népek megtérítésével — a következőkben vázoljuk azokat a körülményeket, melyek Géza fejedelmet arra indították, hogy népét a keresztény vallás és műveltség részesévé tegye. Géza fejedelem megteremti a központi hatalmat és csatlakozik a keresztény Nyugathoz Géza — akárcsak Ottó — életének legnagyobb eredménye a középponti hatalom megteremtése volt. Politikájának többi sikerei már ezen alapultak. A honfoglaló Árpád halála után a fejedelmi tekintély aláhanyatlott, mert a fejedelem és a Magyar törzs a külföldi harcoktól visszavonult. Azok zsákmánya a harciasabb törzseket gazdagította, azok sikere a diadalmas vezérek tekintélyét növelte. így érthető, hogy Konstantin császár nem az ország fejedelmét, hanem a jogilag alatta álló, de hatalomban őt fölülmúló gyulát és Bulcsú horkát hívta Bizáncba s velük kívánt tárgyalásokat folytatni. A század közepe óta azonban megváltozott a helyzet, mert a gyula önként visszavonult a harctól, a másik két harcos törzs 255-