Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

St Martial kéziratain is megfigyelhető. Ezen apátság tevékenységének arányait mutatja, hogy a párizsi Bibli

otheque Nationale a XI. századból mintegy 50, a XII. századból 45 díszített kéziratát őrzi. A biblia szövegét egy alkalommal arany betűkkel írták a jellegzetes limogesi kék alapra. A délfrancia miniatúra szoros kapcsolatba került az északspanyollal, mely — mint a művészet egyéb ágaiban is — elég sok arab elemet is hasznosított. Középpontja Ripoll volt. Szerették az exotikus állat-motívumok és a világos színek alkalmazását. Itáliában a XI. s még inkább a XII. században igen sok kódexet díszítettek a bencések. Északon inkább német, délen bizánci hatás érvényesült. Polironéban missalét, psalteriumot, Matild grófnő bibliáját és életrajzát, Nonantulában Maurus és társai evangeliariumot illumináltak. A farfai és a subiacói bencések a kalligrafiában tűntek ki. Délitáliában Montecassino irányította a miniatúra művészetét. Szívesen használták a növényi és állati motívumokat s finoman stilizálták azokat. A XI. században tehetséges festője volt Grimoald, majd János s végül a leghíresebb, Leo Marsicanus, a későbbi ostiai bíboros püspök. Nagy művészettel díszítették Szt Benedek életrajzát, martirologiumukat s az Exultet-rotulust. Neves festőiskola dolgozott a volturnusi és a beneventumi apátságban is, ahol krónikájukat illuminálták. A fény és a színek alkalmazásában ők is a bizánci mesterek eljárását követték. Arany, zománc, elefántcsont és mozaik alkotások Korunk iparművészete elsősorban ötvösséget, aranyművességet jelentett, amit famulusaik segítségével főleg bencések gyakoroltak. A nagyobb kolostorok és zarándokhelyek nagy menynyiségű arany és ezüst fölött rendelkeztek, amiből kultikus tárgyakat, kegyszereket: kelyheket, kereszteket, szentség-, ereklye-, gyertya-, tömjén-, szenteltvíz-tartókat készítettek. A zarándokok tömegével ajánlották föl értéktárgyaikat, hogy azokat a bencés mesterek jámbor célra hasznosítsák. Híres volt a francia Conques ötvösműhelye és patrónusuk, Szt Fides drágakövekkel ékesített arany szobra, illetőleg ereklyetartója. St Denisnek nemcsak iparművészeti értékeit dicsérték, hanem műtermét is. St Martial apátsága évszázadokra megalapozta a limogesi zománc nemzetközi hírnevét, mely a XII. század óta alakult ki. Josbert drágaköves szobrokat és ereklyetartókat, rendtársai 1165-ben aranyozott és zománcozott oltárt készítettek a grand222-