Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

belül azonos időben készült a római Szt Pál chiostrója is. A dup­la oszlopok spirális díszítést kaptak s ugyancsak színezettek. Délfrancia területen csodálatosan szép a mossad cloître, melynek íveit váltakozva szimpla és dupla oszlopok tartják. Az ikonográfiával művésziesen díszített oszlopfők mellett a 4 erős sarokpillér domborműves, alakos kidolgozást nyert. Az észak­spanyolországi apátságok legszebb keresztfolyosói Ripollban és Silosban láthatók. Mindkettőt sima dupla oszlopok szegélyezik, melyek lábazata s még inkább fejezete díszített. Az utóbbinak az emelete éppolyan kiképzésű, mint a földszinti rész. A ke­resztrefeszítés, a sírbatétel, az emmauszi jelenet domborműves ábrázolása, az arabeszkek, a geometriai, növény- és állatfigurák a románkori szobrászat tetőfokát mutatják. Nemcsak Moissac­ban, hanem Silosban is szinte vésővel helyettesítették az ecse­tet, mikor kőbe igyekeztek vágni a kódexek miniatúráit. A szobrászok azonban nemcsak kővel dolgoztak, hanem fá­val és fémmel is. A fafaragászat leggyakoribb tárgyai a kórusok stallumai voltak, melyek azonban idők folyamán legnagyobb részt elenyésztek. Mégis megemlíthetjük a bencés Aribert ne­vét, aki a milanói Szt Ambrus bazilika stallumait díszítette domborművekkel. A fémművességnek a XI. század óta jellegzetes alkotásai vol­tak egyes templomok bronzkapui, melyeket figurális dombor­művekkel láttak el. Közöttük elsőnek említhetjük a Bernward püspök által a század elején épített hildesheimi Szt Mihály ba­zilika kapuját, melyhez hasonló alkotás volt a veronai Szt Zénó monostor bronzkapuja. Míg azonban az előbbi jelenetei a bűn­beesés és a megváltás képei révén összefüggő ciklust alkotnak, addig az utóbbi különféle témákat — pl. Ádám és Éva, a 3 ifjú a babiloni tüzes kemencében — állít egymás mellé. Montecas­sino és a római Szt Pál kapuját bizánci művészek alkották. A st denisi templom szobrászai éppúgy, mint építészei — Suger apát útmutatása szerint — már a gótika felé mutatták a fejlő­dést. A XII. század közepe felé készült aranyozott bronzkapu domborművei Krisztus Urunk szenvedésének és mennybemene­telének jeleneteit ábrázolják. De a kétszárnyas ajtó fölött levő íveken és ívmezőben elhelyezett alakok között is az utolsó íté­letet tartó Űr Jézus alakja uralkodik. A szobrászatról mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a franciák vezet­tek. Az olaszok szívesebben alkalmaztak bizánci mestereket, akik a mozaikdíszítésnek voltak művészei. A német szobrászok kifejezőképesség tekintetében mögötte maradtak a franciáknak. 218-

Next

/
Oldalképek
Tartalom