Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

belül azonos időben készült a római Szt Pál chiostrója is. A dupla oszlopok spirális díszítést kaptak s ugyancsak színezettek. Délfrancia területen csodálatosan szép a mossad cloître, melynek íveit váltakozva szimpla és dupla oszlopok tartják. Az ikonográfiával művésziesen díszített oszlopfők mellett a 4 erős sarokpillér domborműves, alakos kidolgozást nyert. Az északspanyolországi apátságok legszebb keresztfolyosói Ripollban és Silosban láthatók. Mindkettőt sima dupla oszlopok szegélyezik, melyek lábazata s még inkább fejezete díszített. Az utóbbinak az emelete éppolyan kiképzésű, mint a földszinti rész. A keresztrefeszítés, a sírbatétel, az emmauszi jelenet domborműves ábrázolása, az arabeszkek, a geometriai, növény- és állatfigurák a románkori szobrászat tetőfokát mutatják. Nemcsak Moissacban, hanem Silosban is szinte vésővel helyettesítették az ecsetet, mikor kőbe igyekeztek vágni a kódexek miniatúráit. A szobrászok azonban nemcsak kővel dolgoztak, hanem fával és fémmel is. A fafaragászat leggyakoribb tárgyai a kórusok stallumai voltak, melyek azonban idők folyamán legnagyobb részt elenyésztek. Mégis megemlíthetjük a bencés Aribert nevét, aki a milanói Szt Ambrus bazilika stallumait díszítette domborművekkel. A fémművességnek a XI. század óta jellegzetes alkotásai voltak egyes templomok bronzkapui, melyeket figurális domborművekkel láttak el. Közöttük elsőnek említhetjük a Bernward püspök által a század elején épített hildesheimi Szt Mihály bazilika kapuját, melyhez hasonló alkotás volt a veronai Szt Zénó monostor bronzkapuja. Míg azonban az előbbi jelenetei a bűnbeesés és a megváltás képei révén összefüggő ciklust alkotnak, addig az utóbbi különféle témákat — pl. Ádám és Éva, a 3 ifjú a babiloni tüzes kemencében — állít egymás mellé. Montecassino és a római Szt Pál kapuját bizánci művészek alkották. A st denisi templom szobrászai éppúgy, mint építészei — Suger apát útmutatása szerint — már a gótika felé mutatták a fejlődést. A XII. század közepe felé készült aranyozott bronzkapu domborművei Krisztus Urunk szenvedésének és mennybemenetelének jeleneteit ábrázolják. De a kétszárnyas ajtó fölött levő íveken és ívmezőben elhelyezett alakok között is az utolsó ítéletet tartó Űr Jézus alakja uralkodik. A szobrászatról mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a franciák vezettek. Az olaszok szívesebben alkalmaztak bizánci mestereket, akik a mozaikdíszítésnek voltak művészei. A német szobrászok kifejezőképesség tekintetében mögötte maradtak a franciáknak. 218-