Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

ram 510 kötetes könyvtárral rendelkezett. Gerbertnek és a fleuryi Abbénak is tekintélyes könyvtára volt. A korviszonyok javulása és a szerzetesi élet föllendülése következtében a XI.—XII. században az apátságok könyvállománya is meggyarapodott. így St Denis, St Germain-des-Prés, Lobbes, Stablo, Gorze kb. 300, St Bertin, St Amand, Murbach 400, Corbie 400—500, Cluny 570, az angol kathedrális monostorok közül a XII. század végén a canterburyi 600, a durhami 400, a rochesteri 300 kódexszel rendelkezett. Ám az élen Reichenau és St Gallen járt; az előbbinek a XI. század végén 800—900, az utóbbinak a XII. században kb. 1000 kötetes könyvtára volt. A művek számát azonban a kódexek kétszeresére, háromszorosára tehetjük, mert egy-egy kötetben rendszerint több mű is volt. Tartalmi szempontból azok 2/3 részét istentiszteleti, teológiai és aszketikus jellegűnek, a többit pedig történeti, jogi, orvosi, illetőleg klasszikus, az iskola céljait szolgáló könyvnek tekinthetjük. A könyvtár gyarapításának leggyakoribb módja akkor is a másolás volt. Bizonyára nemcsak Tournai, Fulda, Hirsau foglalkoztatott a XI. században állandóan 12 szerzetest scriptoriumában, hanem más nagyobb apátságok is. Tudjuk, hogy Montecassino apátja, Desiderius kb. 75 munkát másoltatott, melyek között volt olyan is, mely 50 homiliát tartalmazott. St Emmeram tudós írója, Othlo sajátkezűleg másolt le 19 missalét, 3 evangeliariumot, 2 lectionariumot, 1 zsoltáros könyvet és Szt Ágostontól 2 művet. St Gallen és Reichenau másolói szintén sokat dolgoztak a XI. században. De nem voltak ritkák az ajándékozások sem. Olbert 100 vallásos és 50 profán tartalmú kéziratot hagyott Gemblouxra, Harcourt bayeuxi püspök 140 kötetet a beci könyvtárra, Blois Henrik winchesteri püspök és glastonburyi apát 50 kódexet apátságára. A bencések művészete hódolat Krisztus király előtt Miután a javaközépkor bencés apátságainak tudományos és irodalmi életét megtekintettük, figyelmünket azok művészeti alkotásaira fordítjuk. Mielőtt azonban ezeket általánosságban jellemeznénk s részleteikben szemlélnénk, egy pillantást kell vetnünk arra a szellemre, mely ezeket létrehozta, amely szellemnek ezek az alkotások megjelenési formái. Kétségtelen, hogy korunk művészete éppúgv eleven kapcsolatban állott a karoling koréval, mint ahogyan világnézete és kulturális élete is az előző korszakéból bontakozott ki. Ennek 14 Szent Benedek fiainak I. 209