Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

a IX. század eleje óta a frank birodalom kolostorai közt is ki­alakultak azok ia „confraternitas"-ok, melyek egymást testvé­rüknek fogadták. Imádkoztak egymás élő és elhalt tagjaiért, egy­mást lelki javaikban, imádságuk és jócselekedeteik érdemeiben részesítették. Ha valamelyik apát vagy szerzetes utazott, vagy akár külső, akár belső okok miatt kolostorából távozni vagy me­nekülni volt kénytelen, a testvér-kolostor barátságos fogadta­tására mindig számíthatott. A testvér-kolostorok, illetőleg azok élő és elhalt tagjainak a nevét az „Élet könyvé"-be vezették be. Idővel nemcsak szerze­tesek, hanem uralkodók, egyházi és világi előkelőségek s a jó­tevők is tagjai lettek az egyes kolostorok confraternitásának. Híresek voltak Fulda, St Gallen, Reichenau szeretetszövetségei. Ez utóbbi jegyzéke, melyet 826 körül állítottak össze s utána folytattak, kb. 40 000 nevet tartalmaz s mutatja, hogy a confra­ternitas-hoz nemcsak német, francia és olasz kolostorok, hanem pl. angol királyok is tartoztak. Hasonló vallási meggondolás ala­kította ki az előkelők körében azt a szokást is, hogy a rend ruhájában halhassanak meg. A prümi apátság így temettette el Lothar császárt 855-ben. Ugyancsak a IX. században kezdődött az elhalt rendtagok em­lékének kegyeletes megtartása is. Eigil, Fulda apátja (817—822) életrajzában olvassuk, hogy egy alkalommal azzal az indítvány­nyal lépett konventje elé, hogy a kolostor ünnepélyesen tartsa meg alapító apátja halálozási évfordulóját s egy külön napot szenteljen az elhunyt testvérek emlékezetének. Mivel tudta, hogy új, addig ismeretlen dologra hívta föl szerzetesei figyel­mét, előterjesztését — ne cui superstitiosa et cassa esse videre­tur — a szentatyák írásai alapján indokolta meg. Indítványát elfogadták s Fuldában azóta szentmisével, zsolozsmával s egyéb imádságokkal, valamint ünnepélyesebb étkezéssel tartották meg a „halottak napját". Az alapító apát halálának évfordulóján Eigil írását olvasták föl az ebédlőben, mely Szt Sturmi küzdelmes és eredményes életéről s a kolostor kezdeteiről szólt. Reichenauban Walafrid Strabo halálozási évfordulóján (aug. 18-án) tartották az elhunyt apátok emlékezetét. A klerikus és laikus csoport fizikai, szellemi és adminisztratív munkája A kolostori élet eszményeit s azok megvalósítását ismertetve végül a bencések munkásságáról kell megemlékeznünk. Szt Be­nedek Regulája a munkát elsősorban az erkölcsi tökéletesedés 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom