Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

a IX. század eleje óta a frank birodalom kolostorai közt is kialakultak azok ia „confraternitas"-ok, melyek egymást testvérüknek fogadták. Imádkoztak egymás élő és elhalt tagjaiért, egymást lelki javaikban, imádságuk és jócselekedeteik érdemeiben részesítették. Ha valamelyik apát vagy szerzetes utazott, vagy akár külső, akár belső okok miatt kolostorából távozni vagy menekülni volt kénytelen, a testvér-kolostor barátságos fogadtatására mindig számíthatott. A testvér-kolostorok, illetőleg azok élő és elhalt tagjainak a nevét az „Élet könyvé"-be vezették be. Idővel nemcsak szerzetesek, hanem uralkodók, egyházi és világi előkelőségek s a jótevők is tagjai lettek az egyes kolostorok confraternitásának. Híresek voltak Fulda, St Gallen, Reichenau szeretetszövetségei. Ez utóbbi jegyzéke, melyet 826 körül állítottak össze s utána folytattak, kb. 40 000 nevet tartalmaz s mutatja, hogy a confraternitas-hoz nemcsak német, francia és olasz kolostorok, hanem pl. angol királyok is tartoztak. Hasonló vallási meggondolás alakította ki az előkelők körében azt a szokást is, hogy a rend ruhájában halhassanak meg. A prümi apátság így temettette el Lothar császárt 855-ben. Ugyancsak a IX. században kezdődött az elhalt rendtagok emlékének kegyeletes megtartása is. Eigil, Fulda apátja (817—822) életrajzában olvassuk, hogy egy alkalommal azzal az indítványnyal lépett konventje elé, hogy a kolostor ünnepélyesen tartsa meg alapító apátja halálozási évfordulóját s egy külön napot szenteljen az elhunyt testvérek emlékezetének. Mivel tudta, hogy új, addig ismeretlen dologra hívta föl szerzetesei figyelmét, előterjesztését — ne cui superstitiosa et cassa esse videretur — a szentatyák írásai alapján indokolta meg. Indítványát elfogadták s Fuldában azóta szentmisével, zsolozsmával s egyéb imádságokkal, valamint ünnepélyesebb étkezéssel tartották meg a „halottak napját". Az alapító apát halálának évfordulóján Eigil írását olvasták föl az ebédlőben, mely Szt Sturmi küzdelmes és eredményes életéről s a kolostor kezdeteiről szólt. Reichenauban Walafrid Strabo halálozási évfordulóján (aug. 18-án) tartották az elhunyt apátok emlékezetét. A klerikus és laikus csoport fizikai, szellemi és adminisztratív munkája A kolostori élet eszményeit s azok megvalósítását ismertetve végül a bencések munkásságáról kell megemlékeznünk. Szt Benedek Regulája a munkát elsősorban az erkölcsi tökéletesedés 116