Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

Előszó

tésére törekszik — a történeti életfolyamat, a múlt ismerete pedig mind pozitív, mind negatív vonatkozásaiban az egyén és a közösség jövője alakításában egyaránt hasznosítható. A historikus hivatása tehát, hogy a történeti múltat ábrázolja s lehetőleg úgy ábrázolja, ahogyan az lefolyt; Leopold Ranke szerint azt és úgy adja elő, „was und wie geschehen ist." Sajnos, ezt az ideálisan magas célkitűzést megvalósítani nem tudja, csupán megközelíteni törekszik. A történész ugyanis nem fotográfus, aki gépével szenvtelenül áll tárgyával szemben, hanem inkább festő, aki témáját saját szemével nézi s a látottakat a maga fizikai és lelki szemlélete és kiválasztása nyomán szubjektíven ábrázolja. Világos, hogy teljesen hű, teljesen objektív történetírás, a múlt adekvát rekonstruálása már csak emiatt sem lehetséges. Az eszméknek, törekvéseknek és eseményeknek okaikban és öszszefüggéseikben megragadott, komprehenzív meglátása és előadása csupán cél, melynek elérésére a történetírónak törekednie kell. Ennek a törekvésnek mindenkori eredménye adja a történeti művek alacsonyabb-magasabb szellemi színvonalát, tárgyilagos vagy elfogult jellegét. A történeti alkotás ugyanis nemcsak az ábrázolt tárgynak többé-kevésbé hű vetülete, hanem az ábrázoló személy, a historikus egyéni kultúrájának és tehetségének, lelki és erkölcsi beállítottságának is dokumentuma. Végül néhány szót még a munka menetéről s annak kialakulásáról is kell mondanunk, mert „habent sua fata libelli" — a történeti műveknek is megvan a maguk története. Ennek a bencés rendtörténetnek az elkészítésére évtizedekkel ezelőtt boldogemlékű főapátunk, Kelemen Krizosztom adott megbízatást. Ennek azonban az ő életében nem sikerült megfelelnem. Az éveken át végzett anyaggyűjtésem ugyanis a II. világháború végén megsemmisült s ezért — amint lehetőség nyílt rá — újra kellett kezdenem a munkálatokat. Ennek során liturgia- és zenetörténeti vonatkozásokban sokszor vettem igénybe Szigeti Kilián rendtársam készséges segítségét; Ijjas Antal barátom a könyv olvasmányossá tételében, Csóka Gáspár bencés unokaöcsém a Mutató készítésében nyújtott értékes támogatást. Nekik éppoly őszinte hálával tartozom, mint az Ecclesia-könyvkiadó Vezetőségének, hogy szíves volt munkámat megjelentetni. Pannonhalmán, 1969. márc. 21-én, Szt Benedek ünnepén 11