Scriptores Ordinis S. Benedicti qui 1750-1880

Aust. habitu s. die 2. Febr. 1827 indutus, die i5. Sept. 1828 vota emisit; die 22. Dec. 1829 consecratus est presbyter. In mona­sterio fuit per aliquot annos praefectus clericorum et professor philosophiae. Anno i83g missus est Constantinopolim munere missionarii apostoliéi. Ibidem in hospi­tio, sive domi missionis Mechitharistarum Viennen. fungebatur (ab anno i855 per novem annos). Fuit etiam in eadem civi­tate per aliquot annos adsessor consistorii patriarchalis. Anno 1874 pro suis meritis in ecclesia Armeno-cathol. decoratus est decreto summi pontiíicis Pii IX. mitra et baculo (simplicis) abbatis. Opera eius typis édita: I. X ytyfáiT, i. e. Mensis Mariae; h. e. Meditationes et preces in honorem B. Mariae Vir­ginis mense Maio peragendae. Turcice. Viennae, typis Mechith. 1856. II. "ko'iikpk i. e. Responsa ad nugas, quas verae religionis hostes contra eamdem temere effutiunt. Turcice. Vien­nae, typis Mechith. 1866. III. y«»'/"/*, i. e. Deus antiquus. Versio Turcica ex opere German. Conradi Bo­landen, cui titulus est: Der alte Gott. Viennae, typis Mechith. 1872. IV. i. e. Medita­tiones christianae pro singulis diebus mensis. Turcice. Viennae, typis Mechith. 1875. Devrischian Seraphinus (Mechi­tharista), Constantinopoli die 10. Iun. 1846 natus, Viennae in Austr. s. habitu die 2. Nov. 1862 indutus, die 5. Maii 1864 vota emisit, et die 20. Dec. 1866 consecra­tus est presbyter. In monasterio fuit per aliquot annos professor ling. Turcicae et Latinae, rhetoricae et philosophiae. An­no 1877 missus est Constantinopolim offi­cio coadiutoris in collegio Mechitharista­rum Viennen. et in negotiis missionis, ubi ad hodiernum tempus saepe pio fervore verbum Dei ex suggestu ad íideles Christi praedicat. Opera eius typis édita: I. \\jpf> •ftyrtLi e- Vidua mater et unicus eius filius (praematura morte absumptus). Poëma lugubre in prosa, versibusque Neo-armen. Vien­nae, typis Mechith. 1871. II. II* ^^triinsijl'fi. tytu.n,u, ,fuufl,.,um, • . kt i. e. S. Iustini martyris apologia I. et II. Versio Palaeo-armena ex textu Graeco. Viennae, typis Mechith. 1872. III. Armeniaca. I. Das altarmenische (= Q). Ein Beitrag zur indo-europäischen Laut­lehre. Anhang: Altarmenisch-baktrische Etymo­logien. Viennae, typ. Mechith. 1877. Dezsö Bernardus (de s. Monte Pannoniae), s. theologiae doctor, in Üreg" com. Tolnensis in Hungaria anno 1731 die 25. Ian. natus, s. ordinem ingressus, die i5. Oct. 1752 votis sollemnibus se obstrin­xit et die 24. Aug. 1756 sacerdotio initia­tus est. Variis monasterii officiis gestis obiit superior Modrae die f25. Dec. 1773. Edidit: I. Lojola sz. Ignátznak Jesus társasága al­kotójának ditsérete, mellyet azon Szentnek ün­nepe alkalmatosságával Rév-Komáromban a Ret­tenetes föld-indulás után a Tisztelendő Pater Jesuiták fa-Templomában élő nyelvel mondott T. P. Deső Bernárd sz. Benedek szerzetébül sz. Mártonban, Régi Híres Királyi Klastromban a szentséges Theologiának elmés Doctora és mosta­ni érdemes Professora. MDCCLXIV. (i. e. Laudes s. Ignatii de Loyola post vehementissimos terrae motus Comaromii.) Alattomban, mivel a népnek nagyon megtetsze, az Author híre nélkül kinyom­tattatott. Nagy-Szombatban. A Jesus Társasága Akad. Kolleg, bötűivel 1 764 eszt. 4 0. 28 p. II. A keresztény oktatás tudománnyá, és a I tellyes Szent-Háromság egy Isten ismérete. (i. e. Scientia doctrinae christianae et s. Trinitatis.) Mellyet szent Háromság Vasárnapján, a keresz­tényi oktatás Fő Sátoros Innepjén, 1765-dik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom