Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

kormányzása alatt még nem volt zsinat az éhinségre való tekintettel, továbbá az országgyűlésen és Rómában való időzése miatt. Zichy Ferenc gr. 1762-i jelentése szerint főként a háborús idők miatt sem ő, sem mások nem tudtak zsinatot összehívni. Givovich Miklós szerémi püspük 1760-i relációjában kijelenti, hogy a papság és a hívők kis számára való tekintettel (csak kilenc plébániája volt!) nem látja szükségesnek, mert az évenkinti vizitációkor mindent el tud intézni. Ez az egyetlen eset, amikor a referátum törvényesen felmentettnek nyilvánítja a püspököt. Brajkovich Márton zágrábi püspök azt írja 1707-ben, hogy megyei zsinatot a háborúk és népmozgalmak, elsősorban a gyanús vlach népnek mozgolódásai miatt nem tartott. Az egyházmegyék nagy kiterjedését s a papság csekély számát (amelynek távolléte tehát a lelkipásztorkodásnak kárára lenne) is akadályként emlegetik egyes főpásztorok.

1 A zsinatokat püspökeink a szentszékekkel, a papság kerületi gyűléseivel, vizitációkkal, egyházmegyei szabályokkal és pásztorlevelekkel vélték pótolhatni. A consistoriumokon nemcsak házassági ügyekkel, hanem hibák orvoslásával, üdvös intézkedésekkel és általában az egyházkormányzathoz tartozó összes ügyekkel is foglalkoztak,

2 A rendesen háromhavonkinti papi gyűléseket nemcsak a püspökök tartották alkalmasaknak a zsinatok pótlására, hanem Róma is ilyenként ajánlotta azokat,

3 Salbeck szepesi püspök a helyettesítő intézkedések közt megemlíti, hogy látogató útja végeztével egy-egy kerület papjait (az esperesi koronákon kívül) összehívja maga köré. Verhovácz Miksa zágrábi püspök szerint a zsinat Magyarországon már régen kiment a szokásból, ő helyettesítésére a vizitációt használja föl.

4 Mindezek mellett egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a főpásztorok a pásztorleveleket és az egyházmegyei szabályok alkotását. így a váci püspök, gr. Althann Frigyes kétszer is kinyomatta Instructio Pastoralisát (1719- és 1724-ben); Raffay Imre djakovári püspök jelentéséről készült 1822-i előterjesztésben Mr. Pandolfi egyenesen kimondja, hogy zsinat helyett időközben gondoskodjék főpásztori utasításokról, Rudnay Sándor erdélyi püspök korában a káptalan, főesperesek, plébánosok és a szerzetesi elöljárók összehívásával több egyházfegyelmi konstitúciót adott ki,

5 Az 1822-i nemzeti zsinatot Magyarország legtöbb egyházmegyéjében előkészítő megyei zsinatok előz1 L. a 141, 146, 223. és 338. lapon. — Az utolsó megállapításra: Vác 1726, Erdély 1819, Várad 1836. L. a 253, 131. és 299. lapon. 2 Várad 1754, Kalocsa 1827, Vác 1830. L. a 289, 156. és 280. lapon. 3 Szepes 1780, Várad 1836, Székesfehérvár 1842. A boszniai jelentésre 1784-ben írt római válasz ajánlja ezt az intézményt zsinatok hiányában. L. a 206, 299, 229, 79. lapon. 4 Szepes 1780 és Zágráb 1794. L. a 206. és 341 1. 5 Vác 1726 és Erdély 1819, 1. a 253—54, és 131—32. lapon. Az id. referátum a 83. 1. — Pásztorlevelekre: Pécs 1784, Szepes 1780, Vác 1835 stb. a 181, 206. és 283. 1.