Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országaínak Besztercebánya, 1805. dec. 21. Zerdahelyi Gábor püspök jelentése. A püspökség 1776-ban alapíttatott. Megkapta a Szt. Kereszturadalom (Bars m,, a prímásé volt) összes javait s az esztergomi érsek Zólyom- és Túróc-megyei tizedeit. A püspökség magában foglalja egész Zólyom és Túróc megyét, Barsból a Felső, Alsó, Üjbányai és Oszlányí Districtusokat, Nyitramegyéből a Bajmócit. A püspökség a Szentszéktől semmiféle privilégiumot nem kapott. Az ország részéről a káptalan megkapta a híteleshelyi kiváltságot, a jezsuiták turóci Sz. Mária-konventjének átruházott jogaként, (1802: 15. tc.) Besztercebánya sz. kir. bányavároson kívül van 3 sz, kir., 3 szkir, bányaváros, 19 oppidum, 365 pagus. Katolikus templom 158, szerzetes-templom 4. A székesegyház a jezsuiták kollégiumáé volt. A kollégiumból káptalani házak lettek, A sz, egyházban a főoltáron kívül (Xav, sz, Ferenc) van 4 mellékoltár (B, Szűz, Sz. József, Nep. sz. János, Sz, Mihály arkangyal), részint fából, részint márványból. A kanonokok a nagypréposttal együtt hatan vannak, Alapítványuk ingatlan javakból és fix censusból áll. A kóruskötelezettség betöltésére szolgál három egyházi férfiú. Ezek részben áld, papok, részben — a mostani paphiány miatt — felszentelt szerpapok vagy legalább alszerpapok, A praebenda poenítentiariát még az előd állította fel a sz, egyházzá nyilvánítás idején, A theologalist az 1801, évi vizitációkor a mostani pk. állította fel.

1 1 Az 1876-i Schemat. Hist, szerint a teológus praebenda 1802-ben állíttatott fel. 49. 1. Besztercebányai Püspökség.