Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

visitationem Liminum adimplere neglexerunt" feloldozást kér s jelentése elküldésére megfelelő haladékot, mivel a kinevezése óta eltelt rövid idő alatt még nem tudta egész e. m.-jét vizitálni s így nem lehet róla kellően tájékozódva. — Megkapta a feloldozást s egy évi haladékot. [Levele hátára vezetve.] 1753. Haladékot kér és kap (Egy évre.) 1754. május. Forgách Pál gr. püspök jelentése. „Ecclesia cathedralis fuit constructa circa annum 800 [!] Magno Varadini per S. Ladislaum Regem Hungáriáé" s Nagyboldogasszonynak szentelve. Ugyanő alapította a pkséget és a káptalant is. Utóbbit később Zsigmond király gyarapította

1 A sz. e.-at háború idején az erdélyi fejedelmek lerombolták, jelenleg a plébániatemplom szolgál sz. e.-nak. Nevezetesebb oppidumok az e. m. területén: Debrecen, Gyula, Somlyó és Belényes, a székhelyen kívül. Joghatósága a köv. megyékre terjed: Kraszna, Középszolnok, Békés, Bihar. Utóbbinak a pk. örökös főispánja. A pkségnek 1692-i visszaállítása óta 10 kanonok van a káptalanban. A sorrend a köv. : nagyprépost, olvasó-, éneklő-, őrkanonok, kisebb prépost (az egykori társaskáptalané, melyet állítólag Zsigmond király alapított s ma már csak emléke van meg), a négy főesperes (Bihar, Békés, Kraszna és Középszolnok), más beneficíatus vagy mansionárius nincs. A nagyprépostság a hozzácsatolt kanóniával együtt kir. adományozású, a többi pki. „Mensa episcopi est restricta ad f. Rhen. 17.000." Egy kanonok jövedelme 1.400 rajnai frtra megy fel; ezenkívül a nagyprépostnak van még külön 1.400 r. frtja, a kisprépostnak pedig még 400. A sz. e.-ban van a szent Keresztnek részecskéje, sz. Bonifác és sz, Defendens egész teste, sz. Orbán vt. karjának nagyobb része, sz, Flór vt. könyökének nagyobb része. A szükséges ezüstedényekkel és felszereléssel a sz, e. el van látva, de nincs semmi biztos jövedelme, hanem a pktől és kanonokoktól kap segítséget. Az e, m.-ben fekvő szentjobbi apátság exemt és az eszt. érseknek alávetett, de birtokainak parókiái ehhez az e. m.-hez tartoznak, bár a jelenlegi apát ezt kétségbevonja s a joghatóságot akadályozza. Váradon a jezsuitáknak missziós házuk van, humaniorákat tanítanak. Kolostor és templom épül a pálosoknak, 1 Az említett évszám vaskos történeti tévedés. A tény azonban, hogy a váradi sz. e.-at sz. László építtette, ha nem is közvetlenül okmányszerűen, de igazoltnak tekinthető. V. ö. Bunyitay, A nagyváradi 1. sz. székesegyház, Nagyvárad, 1880. 4. s köv. lapok. A pkség alapítására nézve a régebbi írók két részre oszlanak. (Sz. István — Sz. László.) A mostani felfogás sz. Istvánt tekinti a váradi pkség alapítójának, de Hóman szt. nem fejezhette be teljesen szervezését. A kunok betörése alkalmából feldúlt Bihar vára helyett Sz. László Nagyváradot tette a pkség székhelyévé. Hóman, Magyar Történet I. 204. és 308. Karácsonyi, Magyarorsz. egyháztört. 3. kiad. 17. — Zsigmond király nagy alapítványára (birtokadományozás) 1. Bunyitay, A váradi püspökség története, Nagyvárad, 1883. I. 227.